Ugrás a tartalomra

Uniós források hulladéklerakók rekultivációjára és árvízvédelemre

Létrehozva
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként a kormány jóváhagyta az első, 7,7 Mrd-os környezetvédelmi nagyprojektet, és két másik 5 Mrd feletti projekt előkészítési támogatásáról döntött. A beruházások eredményeként több mint 100 hulladéklerakó rekultivációjára kerülhet sor és 19 tiszai település árvízi védelme oldódhat meg – jelentette be Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a pénteki kormányszóvivői értekezleten.
Rövidesen Brüsszelbe küldi jóváhagyásra a kormány azt a 7,7 Mrd-os nagyprojektet, amely a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer 83 hulladéklerakójának rekultivációját szolgálja. Ezzel mintegy félmillió ember környezeti biztonsága javul: a beruházás védi az ivóvíz-bázisukat és megakadályozza a felszín alatti vizek szennyezését.
A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás által benyújtott projekt 80 önkormányzat 83 kommunális szilárdhulladék-lerakójának rekultivációját foglalja magában. A projekt során lefedik vagy felszámolják a műszaki védelemmel nem rendelkező, környezetvédelmi vagy humán-egészségügyi szempontból kockázatot jelentő lerakókat. A bezárt vagy felhagyott hulladéklerakók területének helyreállításával nő a környezetbiztonság: javul a vízbázis biztonsága, csökken az allergiát kiváltó gyomfajok termőterülete, és megszűnik a hulladéklerakók tájkép romboló hatása is. Ez mintegy félmillió ember közérzetét javítja és ivóvizének biztonságára lesz hatással. A hulladéklerakók rekultivációjával a tájra jellemző új természetes élőhelyek alakulnak ki, és a települések turisztikai vonzereje is növekszik. A rekultiváció megvalósításával kevesebbet kell majd költeni vízbázis védelemre, és a területek értéke – melyeket az önkormányzatok 2020-ig nem forgalmazhatnak - is megnő.
A projekt előkészítésére a kormány korábban 190 millió Ft-ot ítélt oda a pályázónak. A megvalósítás összköltsége 7,7 Mrd Ft, melyet az EU (85%) és a Magyar Köztársaság költségvetése (15%) társfinanszírozásban biztosít. A kormány rövidesen Brüsszelbe küldi a nagyprojektet, azokat a pályázatokat ugyanis, amelyek összköltsége meghaladja a 25 millió eurót, az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia. A támogatás segítségével az önkormányzatok olyan pénzügyi forráshoz jutnak, amellyel több éve húzódó környezetvédelmi feladataiknak tudnak eleget tenni. A három ütemben megvalósuló projekt befejezése 2011 végére várható. A kivitelezési munkák közbeszerzése 2008 harmadik negyedében indulhat, a kivitelezés első üteme 2009 elején kezdődhet. A második ütem kezdete 2010 eleje, a harmadik pedig 2011 elején indulhat. A projekt előkészítése során a KVVM háttérintézménye – a Fejlesztési Igazgatóság – gondoskodott a támogatás elnyeréséhez szükséges folyamatos minőségbiztosításról. A rekultiváció a Környezet és Energia Operatív Program „Vizeink jó kezelése” prioritási tengely részeként valósulhat meg.

Az érintett települések:
Aba, Adony, Aka, Akasztó, Apostag, Bakonybánk, Bakonycsernye, Balinka, Baracs, Baracska, Beloiannisz, Berhida, Besnyő, Bodajk, Bugyi, Cece, Csákberény, Csép, Dömsöd, Dunaföldvár, Dunetetétlen, Dunaújváros, Dunavecse, Előszállás, Ercsi, Ete, Etyek, Fehérvárcsurgó, Felcsút, Füle, Gyúró, Hantos, Igar, Iszkaszentgyörgy, Káloz, Kecskéd, Kincsesbánya, Kisláng, Kisszékely, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Lajoskomárom, Lepsény, Magyaralmás, Mátyásdomb, Mezőfalva, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Moha, Mór, Nádasdladány, Nagylók, Nagyveleg, Németkér, Oroszlány, Pálfa, Pázmánd, Perkáta, Ráckeresztúr, Sárbogárd, Sárkeresztes, Sárkeresztúr, Sárosd, Seregélyes, Simontornya, Söréd, Súr, Szabadegyháza, Szákszend, Szalkszentmárton, Székesfehérvár, Tass, Tata, Vajta, Vál, Várpalota, Velence, Vereb, Vértesacsa, Zichyújfalu