Idén a legkockázatosabb iparág az építőipar és a szállítmányozás mellett a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a bútorgyártás lesz, a legkisebb kockázatot a humán-egészségügyi, szociális ellátás szektorban működő vállalatok képviselnek. A társas vállalkozások száma a rendszerváltás óta folyamatosan gyarapszik, és ezt a válság sem állította meg.
A 2007-ről 2008-ra bekövetkező 5,65%-os cégszám-bővülési lendületet 2008-ról 2009-re egy szerényebb, de még mindig jelentős 4,44%-os gyarapodás követte, a növekedés üteme tehát lassult. Érdekes kérdés, hogy a válság mennyiben rendezte át az egyes szektorok jelentőségét. 2007-hez képest jól megfigyelhető, hogy a hagyományos, elsősorban gyártó és nagykereskedelmi cégekkel szemben a szolgáltató cégek felé tolódott el a cégek darabszám szerinti összetétele. A legtöbb céget, több mint 14%-ukat változatlanul a szakmai, tudományos tevékenység alatt (tanácsadás, mérnöki, reklámipar, további szakértői tevékenységek, pl. jogi, adó) aposztrofált vállalkozások körében regisztráljuk, a cégek közel 11%-a pedig a kiskereskedelemben ténykedik. Szám szerint a harmadik legnépesebb szakmát az építőipari cégek képviselik közel 10%-os arányukkal, és részarányuk a sok megszűnés és fizetésképtelenségi eljárás ellenére a folyamatos utánpótlás miatt még növekedett is az elmúlt 2 év során.
A legtöbb új cégalapításra szintén ebben a három szektorban került sor. 2008-ról 2009-re két szakmában csökkent a cégek száma, méghozzá a textiliparban és a vegyiparban. Érdekesség, hogy a legnagyobb mértékben, közel 13%-al a pénzügyi, biztosítási tevékenységet űző cégek száma növekedett, a válság generálta pénzügyi bizonytalanságban történő eligazodás támogatásában, magánszemélyek és cégek forráshoz juttatásában, megfelelő befektetési tanácsok nyújtásában sokan jó üzletet látnak. A vevőknek nyújtott, számlákon szereplő fizetési határidő 2007-ről 2008-ra még nőtt, 2009-ben azonban már csökkent a bizalom fokozatos mérséklődésével, de nem jelentős mértékben.
2009-ben a számlákon rögzített átlagos fizetési határidő 30,5 nap volt. A számlák közel 50%-át fizették ki a cégek határidőben, másik felével azonban késtek, és ha már késtek, akkor a kifizetéssel vártak is átlagosan 21 napot. Egy késvefizetőnél tehát átlagosan majdnem 52 napot kellett várnia a szállítóknak számláik ellenértékének a kiegyenlítésére. Ez 2007-ben még 47 nap volt. A legnagyobb késedelemmel fizető szektorok listája évek óta hasonlóan alakul, mindegyiknél 30 napnál nagyobb késedelem a jellemző csúszás esetén, ezek az ingatlanos cégek, az építőipar, papíripar, fafeldolgozás, és érdekes módon az infokom szektor.
A fizetésképtelenségi eljárások száma 2009-ben rekordot döntött, bár az eljárások számának növekedése még azonos bedőlési szint mellett is egyértelmű folyománya a cégek számában bekövetkező növekedésnek. Minél több cég működik, annál több céget érinthetnek ilyen eljárások. A szomorúbb tény az, hogy a bedőlési valószínűség, tehát a működő cégekre vetített fizetésképtelenségi eljárások aránya is növekedett. 2007-ben a cégek 2,21%-a, 2008-ban kis növekedést követően 2,34%-a, míg 2009-ben drasztikusabb növekedés után a vállalkozások 2,84%-a nem tudta szállítóit fizetni, és így fizetésképtelenségi eljárás indult ellene.
A 2009-es év legnagyobb bedőlést produkáló szektorainak élére került az építőipar, pedig 2008-ban még elég jól szerepeltek a többi szektorral szemben. Korábbi, alacsonyabb kockázatot képviselő pozícióikból többen kerültek fel a magas kockázatú listára, így a szállítás, raktározás terén működő vállalkozások, és nem meglepő módon a gépjármű kereskedők, szervizek.
Megyék fizetésképtelenségi rangsora 2009:
1. Pest megye 1,8%
2. Győr-Moson-Sopron megye 2,1%
3. Vas megye 2,3%
4. Főváros 2,3%
5. Veszprém megye 2,6%
6. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3,1%
2010-ben változatlanul magas bedőlési aránnyal kell számolni, vélhetően újabb rekordok dőlnek meg, azonban a romlás lassulása némi bizakodásra is okot ad. Egy biztos, a válság végéről még nem beszélhetünk.
Az 5 legkockázatosabb iparág előrejelzések alapján 2010-ben:
1. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
2. Építőipar
3. Bútorgyártás
4. Szállítás, raktározás
5. Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása
Az 5 legkisebb kockázatot képviselő iparág 2010-ben:
1. Humán-egészségügyi, szociális ellátás
2. Oktatás
3. Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
4. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
5. Vegyi anyag, gyógyszer termékek gyártása, kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás
D&B Hungária Kft.
A 2007-ről 2008-ra bekövetkező 5,65%-os cégszám-bővülési lendületet 2008-ról 2009-re egy szerényebb, de még mindig jelentős 4,44%-os gyarapodás követte, a növekedés üteme tehát lassult. Érdekes kérdés, hogy a válság mennyiben rendezte át az egyes szektorok jelentőségét. 2007-hez képest jól megfigyelhető, hogy a hagyományos, elsősorban gyártó és nagykereskedelmi cégekkel szemben a szolgáltató cégek felé tolódott el a cégek darabszám szerinti összetétele. A legtöbb céget, több mint 14%-ukat változatlanul a szakmai, tudományos tevékenység alatt (tanácsadás, mérnöki, reklámipar, további szakértői tevékenységek, pl. jogi, adó) aposztrofált vállalkozások körében regisztráljuk, a cégek közel 11%-a pedig a kiskereskedelemben ténykedik. Szám szerint a harmadik legnépesebb szakmát az építőipari cégek képviselik közel 10%-os arányukkal, és részarányuk a sok megszűnés és fizetésképtelenségi eljárás ellenére a folyamatos utánpótlás miatt még növekedett is az elmúlt 2 év során.
A legtöbb új cégalapításra szintén ebben a három szektorban került sor. 2008-ról 2009-re két szakmában csökkent a cégek száma, méghozzá a textiliparban és a vegyiparban. Érdekesség, hogy a legnagyobb mértékben, közel 13%-al a pénzügyi, biztosítási tevékenységet űző cégek száma növekedett, a válság generálta pénzügyi bizonytalanságban történő eligazodás támogatásában, magánszemélyek és cégek forráshoz juttatásában, megfelelő befektetési tanácsok nyújtásában sokan jó üzletet látnak. A vevőknek nyújtott, számlákon szereplő fizetési határidő 2007-ről 2008-ra még nőtt, 2009-ben azonban már csökkent a bizalom fokozatos mérséklődésével, de nem jelentős mértékben.
2009-ben a számlákon rögzített átlagos fizetési határidő 30,5 nap volt. A számlák közel 50%-át fizették ki a cégek határidőben, másik felével azonban késtek, és ha már késtek, akkor a kifizetéssel vártak is átlagosan 21 napot. Egy késvefizetőnél tehát átlagosan majdnem 52 napot kellett várnia a szállítóknak számláik ellenértékének a kiegyenlítésére. Ez 2007-ben még 47 nap volt. A legnagyobb késedelemmel fizető szektorok listája évek óta hasonlóan alakul, mindegyiknél 30 napnál nagyobb késedelem a jellemző csúszás esetén, ezek az ingatlanos cégek, az építőipar, papíripar, fafeldolgozás, és érdekes módon az infokom szektor.
A fizetésképtelenségi eljárások száma 2009-ben rekordot döntött, bár az eljárások számának növekedése még azonos bedőlési szint mellett is egyértelmű folyománya a cégek számában bekövetkező növekedésnek. Minél több cég működik, annál több céget érinthetnek ilyen eljárások. A szomorúbb tény az, hogy a bedőlési valószínűség, tehát a működő cégekre vetített fizetésképtelenségi eljárások aránya is növekedett. 2007-ben a cégek 2,21%-a, 2008-ban kis növekedést követően 2,34%-a, míg 2009-ben drasztikusabb növekedés után a vállalkozások 2,84%-a nem tudta szállítóit fizetni, és így fizetésképtelenségi eljárás indult ellene.
A 2009-es év legnagyobb bedőlést produkáló szektorainak élére került az építőipar, pedig 2008-ban még elég jól szerepeltek a többi szektorral szemben. Korábbi, alacsonyabb kockázatot képviselő pozícióikból többen kerültek fel a magas kockázatú listára, így a szállítás, raktározás terén működő vállalkozások, és nem meglepő módon a gépjármű kereskedők, szervizek.
Megyék fizetésképtelenségi rangsora 2009:
1. Pest megye 1,8%
2. Győr-Moson-Sopron megye 2,1%
3. Vas megye 2,3%
4. Főváros 2,3%
5. Veszprém megye 2,6%
6. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3,1%
2010-ben változatlanul magas bedőlési aránnyal kell számolni, vélhetően újabb rekordok dőlnek meg, azonban a romlás lassulása némi bizakodásra is okot ad. Egy biztos, a válság végéről még nem beszélhetünk.
Az 5 legkockázatosabb iparág előrejelzések alapján 2010-ben:
1. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
2. Építőipar
3. Bútorgyártás
4. Szállítás, raktározás
5. Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása
Az 5 legkisebb kockázatot képviselő iparág 2010-ben:
1. Humán-egészségügyi, szociális ellátás
2. Oktatás
3. Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
4. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
5. Vegyi anyag, gyógyszer termékek gyártása, kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás
D&B Hungária Kft.