A szórványos régészeti adatok, valamint az apátság helyét leíró 17. századi források ismeretében a miskolci Herman Ottó Múzeum 2004 telén szondázó jellegű régészeti kutatást végzett Miskolctapolcán, a hévforrások mellett, az egykori Anna szálló helyén. Az akkori feltárás során megtalálták a bencés apátság maradványainak egy részét és biztossá vált, van valami a föld alatt.
A kutatás 2006-ban folytatódott, amikor a területet határozták meg, illetve azt, hogy a Barlangfürdőhöz képest hol helyezkedik el az építmény. A feltárást pedig idén, április végén újrakezdték, ezúttal a templom területét teszik láthatóvá.
– A templom déli falánál kezdtük a régészeti kutatást. Jelenleg az egykori Anna szálló alapjainál ásunk. Két izgalmas projekt ez, hiszen a másik feltárandó terület a kolostornégyzet határútjának megkeresése lesz – mondta Pusztai Tamás.
A templom, amelyet most kívánnak feltárni a régészek, a 13. században épült, ám az 1532-ben tűzvész pusztította el, s a megszentelt földet temetőnek használták. A vezető régész kiemelte, az elején gyorsan haladnak a munkával. A tatárjárás során, agyaggal feltöltött földterületen könnyen átjutnak, a munka oroszlán része azonban még hátra van.
Pusztai Tamás hangsúlyozta, nem csupán egy templomról van szó, hiszen az idők során többször újraépítették – a régi alapjára – a szent helyet, így három épület maradványai kerülhetnek a felszínre.
– A templomok egymásra épültek, nagyon izgalmas lesz, amikor előbukkannak ezek a rétegek, hiszen a változás szemléltethetővé, követhetővé válik. A kolostor területét úgy kívánjuk majd feltárni, hogy a város lakóit, az iskolásokat is bevonjuk. Szeretnénk, ha testközelből látnák, hogyan kerülnek a felszínre az értékes leletek – tette hozzá a régész.
Az 1532–ben leégett apátság pusztulási rétege hozzávetőleg 50 centiméterre van a földfelszín alatt. A később temetőként használt területen várhatóan nem fognak zárt sírokat találni, hiszen, mint azt Pusztai Tamás kiemelte, jellemzően kirabolták a sírokat a középkorban, így vélhetően csak maradványokat találnak majd.
A 8 hónapig tartó régészeti kutatás során arra is választ remélnek a szakemberek, hogy a bencés templom épületének volt-e 12. századi előzménye. Az apátság alapítója a Miskolc nemzetség, amelynek őse a magyar államalapítás során kerülhetett Borsod megyébe. A nemzetség egyik utódját nevezhették Miskolcnak, akinek nevét viseli a város, így a régészeti feltárás fontos jelentőséggel bírhat a Miskolc múltjának feltárásában.
Kiss J.
fotó: Mocsári L.
A kutatás 2006-ban folytatódott, amikor a területet határozták meg, illetve azt, hogy a Barlangfürdőhöz képest hol helyezkedik el az építmény. A feltárást pedig idén, április végén újrakezdték, ezúttal a templom területét teszik láthatóvá.
– A templom déli falánál kezdtük a régészeti kutatást. Jelenleg az egykori Anna szálló alapjainál ásunk. Két izgalmas projekt ez, hiszen a másik feltárandó terület a kolostornégyzet határútjának megkeresése lesz – mondta Pusztai Tamás.
A templom, amelyet most kívánnak feltárni a régészek, a 13. században épült, ám az 1532-ben tűzvész pusztította el, s a megszentelt földet temetőnek használták. A vezető régész kiemelte, az elején gyorsan haladnak a munkával. A tatárjárás során, agyaggal feltöltött földterületen könnyen átjutnak, a munka oroszlán része azonban még hátra van.
Pusztai Tamás hangsúlyozta, nem csupán egy templomról van szó, hiszen az idők során többször újraépítették – a régi alapjára – a szent helyet, így három épület maradványai kerülhetnek a felszínre.
– A templomok egymásra épültek, nagyon izgalmas lesz, amikor előbukkannak ezek a rétegek, hiszen a változás szemléltethetővé, követhetővé válik. A kolostor területét úgy kívánjuk majd feltárni, hogy a város lakóit, az iskolásokat is bevonjuk. Szeretnénk, ha testközelből látnák, hogyan kerülnek a felszínre az értékes leletek – tette hozzá a régész.
Az 1532–ben leégett apátság pusztulási rétege hozzávetőleg 50 centiméterre van a földfelszín alatt. A később temetőként használt területen várhatóan nem fognak zárt sírokat találni, hiszen, mint azt Pusztai Tamás kiemelte, jellemzően kirabolták a sírokat a középkorban, így vélhetően csak maradványokat találnak majd.
A 8 hónapig tartó régészeti kutatás során arra is választ remélnek a szakemberek, hogy a bencés templom épületének volt-e 12. századi előzménye. Az apátság alapítója a Miskolc nemzetség, amelynek őse a magyar államalapítás során kerülhetett Borsod megyébe. A nemzetség egyik utódját nevezhették Miskolcnak, akinek nevét viseli a város, így a régészeti feltárás fontos jelentőséggel bírhat a Miskolc múltjának feltárásában.
Kiss J.
fotó: Mocsári L.