Mint elhangzott, a Baranta a történelmi magyar harci testkultúra hagyományaiból 
létrehozott, folyamatosan fejlődő hagyományos harcművészet. Ugyanakkor viselkedési, kulturális stílus is, amely egy magyar eredetű önálló filozófiai irányzatra, a társaslélektanra, néplélektanra, valamint a hazai népi kultúra ismeretére épül. Jelenleg hat országban, több mint száz közösségben mintegy 2500 fiatal műveli ezt a hagyományos magyar értékrendre és mozgáskultúrára épülő stílust.
A "baranta" szó elsősorban az ország olyan nyugati és déli peremvidékein maradt fenn, ahol a lakosság túlnyomó része a kezdetektől fogva magyar volt (Somogy, Ormánság, Göcsej, Õrség). A szépirodalomban a legtöbb alkalommal Kodolányi János műveiben találkozhatunk vele. A szó jelentése: fegyveres vetélkedés, megmérettetés, harcra, hadjáratra való felkészülés. Egyes kaukázusi népeknél a fegyveres gyakorlatok helyszínét, a legkorábbi írott források szerint pedig a Nap harcosait, illetve a Nappal szövetséget kötött férfiak közösségét jelenti. - A Baranta közösségek Kelet–Turkesztánban - Ujguriában - is harcművészeti csoportként működtek - mondta el Vukics Ferenc.
A Baranta ma hazánkban az ötödik legnagyobb létszámú irányzat. Alapjait a két világháború között a Ludovika Akadémia tisztjei rakták le. A háborút követően, több évtizedes szünet után, 1991 után indult újra az ezzel kapcsolatos kutatómunka. 1996-ban alakult meg az első Baranta egyesület a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola bázisán. 2002-ben létrejött az Országos Baranta Szövetség, 2005-ben a szervezet felvételt nyert Magyarországi Harci Művészetek Össz-Szövetségébe. A baranta közösségek tagjai évente 3-400 bemutatót tartanak országszerte, a Baranta magyar válogatott rendszeresen vesz részt vegyes harcművészeti versenyeken és szerepel a Magyarországon rendezett nemzetközi versenyek gáláin.
- 2012-ben első alkalommal rendezzük meg a Baranta Világkupát, köszönjük Miskolc városának, hogy helyszínt, támogatást biztosít ehhez - hangoztatta Vukics Ferenc. Május 18-20. között nem csupán a világkupa küzdelmei, hanem a Magyar Műveltség és Honvédelem Napjai is várják az érdeklődőket Miskolcon. Hagyományőrző családi programokkal, népzenei, néptánc bemutatókkal, magyarságismereti előadásokkal. A Jégcsarnokban nyílik a Trianon múzeum kiállítása, az intézmény ad helyet az esti táncházaknak is.
A Népkertben katonai hagyományőrzők bemutatkozását, lovas felvonulást, huszártornát, íjászversenyt tekinthet meg a közönség. Lesz vidékkonferencia, Nemzeti Könyvsátor, a Magyar Közösségek Vásárán pedig több száz hazai kézműves portékáiból vásárolhatnak a látogatók.
A világkupa és társrendezvényei szakmai szervezője az Országos Baranta Szövetség, társszervezői a Borsodi Magyar Közösségek Szövetsége Mente Egyesület, Miskolc Város Önkormányzata,a Magyarországi Harci Művészetek Össz-Szövetsége, valamint a Miskolc Kulturális Szövetség.
A verseny fővédnöke Kriza Ákos polgármester, díszvendégként jelen lesz Wittner Mária országgyűlési képviselő. A versenyszámok között szerepel fegyveres formagyakorlat, szabad vívás szablyával, lándzsával, baranta birkózás, harci íjászat. Aki a teljes győzelemért szeretne harcba szállni, annak egynél több versenyszámban is el kell indulnia. A Világkupa győztese az lesz, aki az összetett képességei alapján a legjobb eredményeket éri el a versenyszámokban.
- Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette. Egy barantázó nem valami ellen, hanem valamiért harcol. A magyar észjárás megismerése biztosítja az értékek mentén történő haladást és a megfelelő önvizsgálatot - mondta el tájékoztatója végén az Országos Baranta Szövetség elnöke.
Szepesi S.
létrehozott, folyamatosan fejlődő hagyományos harcművészet. Ugyanakkor viselkedési, kulturális stílus is, amely egy magyar eredetű önálló filozófiai irányzatra, a társaslélektanra, néplélektanra, valamint a hazai népi kultúra ismeretére épül. Jelenleg hat országban, több mint száz közösségben mintegy 2500 fiatal műveli ezt a hagyományos magyar értékrendre és mozgáskultúrára épülő stílust.A "baranta" szó elsősorban az ország olyan nyugati és déli peremvidékein maradt fenn, ahol a lakosság túlnyomó része a kezdetektől fogva magyar volt (Somogy, Ormánság, Göcsej, Õrség). A szépirodalomban a legtöbb alkalommal Kodolányi János műveiben találkozhatunk vele. A szó jelentése: fegyveres vetélkedés, megmérettetés, harcra, hadjáratra való felkészülés. Egyes kaukázusi népeknél a fegyveres gyakorlatok helyszínét, a legkorábbi írott források szerint pedig a Nap harcosait, illetve a Nappal szövetséget kötött férfiak közösségét jelenti. - A Baranta közösségek Kelet–Turkesztánban - Ujguriában - is harcművészeti csoportként működtek - mondta el Vukics Ferenc.
A Baranta ma hazánkban az ötödik legnagyobb létszámú irányzat. Alapjait a két világháború között a Ludovika Akadémia tisztjei rakták le. A háborút követően, több évtizedes szünet után, 1991 után indult újra az ezzel kapcsolatos kutatómunka. 1996-ban alakult meg az első Baranta egyesület a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola bázisán. 2002-ben létrejött az Országos Baranta Szövetség, 2005-ben a szervezet felvételt nyert Magyarországi Harci Művészetek Össz-Szövetségébe. A baranta közösségek tagjai évente 3-400 bemutatót tartanak országszerte, a Baranta magyar válogatott rendszeresen vesz részt vegyes harcművészeti versenyeken és szerepel a Magyarországon rendezett nemzetközi versenyek gáláin.- 2012-ben első alkalommal rendezzük meg a Baranta Világkupát, köszönjük Miskolc városának, hogy helyszínt, támogatást biztosít ehhez - hangoztatta Vukics Ferenc. Május 18-20. között nem csupán a világkupa küzdelmei, hanem a Magyar Műveltség és Honvédelem Napjai is várják az érdeklődőket Miskolcon. Hagyományőrző családi programokkal, népzenei, néptánc bemutatókkal, magyarságismereti előadásokkal. A Jégcsarnokban nyílik a Trianon múzeum kiállítása, az intézmény ad helyet az esti táncházaknak is.
A Népkertben katonai hagyományőrzők bemutatkozását, lovas felvonulást, huszártornát, íjászversenyt tekinthet meg a közönség. Lesz vidékkonferencia, Nemzeti Könyvsátor, a Magyar Közösségek Vásárán pedig több száz hazai kézműves portékáiból vásárolhatnak a látogatók.
A világkupa és társrendezvényei szakmai szervezője az Országos Baranta Szövetség, társszervezői a Borsodi Magyar Közösségek Szövetsége Mente Egyesület, Miskolc Város Önkormányzata,a Magyarországi Harci Művészetek Össz-Szövetsége, valamint a Miskolc Kulturális Szövetség.
A verseny fővédnöke Kriza Ákos polgármester, díszvendégként jelen lesz Wittner Mária országgyűlési képviselő. A versenyszámok között szerepel fegyveres formagyakorlat, szabad vívás szablyával, lándzsával, baranta birkózás, harci íjászat. Aki a teljes győzelemért szeretne harcba szállni, annak egynél több versenyszámban is el kell indulnia. A Világkupa győztese az lesz, aki az összetett képességei alapján a legjobb eredményeket éri el a versenyszámokban.
- Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette. Egy barantázó nem valami ellen, hanem valamiért harcol. A magyar észjárás megismerése biztosítja az értékek mentén történő haladást és a megfelelő önvizsgálatot - mondta el tájékoztatója végén az Országos Baranta Szövetség elnöke.Szepesi S.