A középkori viseletek jellegzetességei jellemzik ruházatát, s a konyhában is azt vallja, a középkori örökségtől, a fűszerektől ízletesebb lesz az étel.
– Igyekszem minden esetben friss fűszereket használni. A kertben én magam termesztem, ápolom a növényeket, hogy az ételbe mindig a legjobb minőségű, legfrissebb ízesítő kerülhessen. Nem használok ízfokozókat, mint például a leveskocka, ételízesítőkkel sem főzök. Sót használok, ám abból is a tengerit, sőt, Franciaországból hoztam sóvirágot, ami rendkívül finom az ételekben. Borsot sem használok, helyette inkább a kertemben termő borsikafüvet rakom az ételbe – mondja a régész, aki a diósgyőri királynék várában is kialakított egy füves kertet úgy öt évvel ezelőtt.
A királynék füves kertjében minden megtalálható, ami egy igazi középkori kiskertben volt egykor. Kiemelt ágyásokat alakítottak ki, csakúgy, mint annakidején a kolostorkertekben: menta, kakukkfű, borsikafű, zsálya, bazsalikom… Mint meséli, fontos, hogy a fűszernövények mellett virág is legyen a kertben. A középkori kertek legjellemzőbb két virága például a rózsa és liliom volt.
– A rózsa Krisztus testét és vérét szimbolizálja, a liliom pedig Szűz Mária tisztaságát jelképezi – emeli ki Lovász Emese, aki legutóbb a leendő lovagi tornák terén végzett régészeti kutatásokat, és talált fontos falmaradványokat – és természetesen számos középkori cserépedénydarabot is. A fűszerek iránti érdeklődése azonban nem régészeti pályájával járt, hiszen gyermekkorában sokat járt nagymamájánál, akinek szintén volt fűszeres kiskertje. Mint mondja, a középkori konyha sajátosságait a falusi háztartások őrizték meg, hiszen a rendes falusi kertben mindig volt borsikafű, kapor és menta.
– A lovagkorban az emberek nyitni kezdtek az élvezetek felé. A szerzetesek jöttek rá, hogy a gyógynövényként termesztett fűszerek ízletesebbé varázsolják az ételt. A középkori ételek zamatát én a kínai konyhában fedeztem fel, hiszen régen mézzel édesítettek, és borral semlegesítették azt, így az étel egyszerre lett édes és savanyú. Majd a szegény emberek elkezdték a kerti növényeket fűszerként használni, de megjelent ez a királyi, nemesi konyhákon is, ahol nagy mennyiségben voltak drága fűszerek is, amelyeket a tengeren hoztak az országba. A királyi ételekbe olyan fűszerek kerültek, mint például a sáfrány, a bors, a fahéj, a gyömbér vagy a szerecsendió – emeli ki Lovász Emese, akinek a gyömbér a kedvence, többek között a teát, kávét, süteményeket is azzal ízesíti.
A gyömbér és a fahéj fogyasztása során a test hőt termel, ezért melegítő fűszernek is szokták nevezni ezeket. Tavasszal azonban medvehagymaszezon van, illetve, ahogy megerősödnek a növények, egyre több kapor, újhagyma, fokhagyma és zsálya kerül az ételekbe. A fűszerek alapvetően meghatározzák az ízvilágot, Lovász Emese éppen ezért azt vallja, nem lehet grammra kimérni az egyes hozzávalókat, mindig a készítő ízlése határozza meg, miből mennyit használ. Ezért nincsenek a Miskolci Napló olvasóinak ajánlott receptekben sem mennyiségek.
Kiss J.
fotó: Juhász Á.
Tavaszi fűszeres csirkemell (4 főre)
A négy csirkemellfilét körbevágjuk. Bedörzsöljük sóval, borsikafűvel, kakukkfűvel, majoránnával. Egy serpenyőben vajat forrósítunk fel, amelyben hagymagerezdeket sütünk meg. A megsült hagyma mellé helyezzük a befűszerezett csirkemelleket, és pirosra sütjük. Ha megfelelően megsült, száraz fehér bort öntünk alá, és azzal pároljuk a húst készre.
Köret: Medvehagymás gorgonzolás spagetti
A szokásos módon kifőzzük az egy csomag tésztát, majd a még forró kész tésztára 20 dkg gorgonzola sajtot rakunk. Összeforgatjuk, hogy a sajt olvadjon, majd apróra vágott medvehagymával keverjük össze. A kész tésztára citromos ízesítésű olívaolajat öntünk.
Tavaszi saláta
Ízlés szerint egyforma méretűre vágott újhagymát, lilahagymát, retket, paradicsomot, uborkát, medvehagymát és jégsalátát keverünk össze. Tálalás előtt citromlevet öntünk rá, hogy friss maradjon.
– Igyekszem minden esetben friss fűszereket használni. A kertben én magam termesztem, ápolom a növényeket, hogy az ételbe mindig a legjobb minőségű, legfrissebb ízesítő kerülhessen. Nem használok ízfokozókat, mint például a leveskocka, ételízesítőkkel sem főzök. Sót használok, ám abból is a tengerit, sőt, Franciaországból hoztam sóvirágot, ami rendkívül finom az ételekben. Borsot sem használok, helyette inkább a kertemben termő borsikafüvet rakom az ételbe – mondja a régész, aki a diósgyőri királynék várában is kialakított egy füves kertet úgy öt évvel ezelőtt.
A királynék füves kertjében minden megtalálható, ami egy igazi középkori kiskertben volt egykor. Kiemelt ágyásokat alakítottak ki, csakúgy, mint annakidején a kolostorkertekben: menta, kakukkfű, borsikafű, zsálya, bazsalikom… Mint meséli, fontos, hogy a fűszernövények mellett virág is legyen a kertben. A középkori kertek legjellemzőbb két virága például a rózsa és liliom volt.
– A rózsa Krisztus testét és vérét szimbolizálja, a liliom pedig Szűz Mária tisztaságát jelképezi – emeli ki Lovász Emese, aki legutóbb a leendő lovagi tornák terén végzett régészeti kutatásokat, és talált fontos falmaradványokat – és természetesen számos középkori cserépedénydarabot is. A fűszerek iránti érdeklődése azonban nem régészeti pályájával járt, hiszen gyermekkorában sokat járt nagymamájánál, akinek szintén volt fűszeres kiskertje. Mint mondja, a középkori konyha sajátosságait a falusi háztartások őrizték meg, hiszen a rendes falusi kertben mindig volt borsikafű, kapor és menta.
– A lovagkorban az emberek nyitni kezdtek az élvezetek felé. A szerzetesek jöttek rá, hogy a gyógynövényként termesztett fűszerek ízletesebbé varázsolják az ételt. A középkori ételek zamatát én a kínai konyhában fedeztem fel, hiszen régen mézzel édesítettek, és borral semlegesítették azt, így az étel egyszerre lett édes és savanyú. Majd a szegény emberek elkezdték a kerti növényeket fűszerként használni, de megjelent ez a királyi, nemesi konyhákon is, ahol nagy mennyiségben voltak drága fűszerek is, amelyeket a tengeren hoztak az országba. A királyi ételekbe olyan fűszerek kerültek, mint például a sáfrány, a bors, a fahéj, a gyömbér vagy a szerecsendió – emeli ki Lovász Emese, akinek a gyömbér a kedvence, többek között a teát, kávét, süteményeket is azzal ízesíti.
A gyömbér és a fahéj fogyasztása során a test hőt termel, ezért melegítő fűszernek is szokták nevezni ezeket. Tavasszal azonban medvehagymaszezon van, illetve, ahogy megerősödnek a növények, egyre több kapor, újhagyma, fokhagyma és zsálya kerül az ételekbe. A fűszerek alapvetően meghatározzák az ízvilágot, Lovász Emese éppen ezért azt vallja, nem lehet grammra kimérni az egyes hozzávalókat, mindig a készítő ízlése határozza meg, miből mennyit használ. Ezért nincsenek a Miskolci Napló olvasóinak ajánlott receptekben sem mennyiségek.
Kiss J.
fotó: Juhász Á.
Tavaszi fűszeres csirkemell (4 főre)
A négy csirkemellfilét körbevágjuk. Bedörzsöljük sóval, borsikafűvel, kakukkfűvel, majoránnával. Egy serpenyőben vajat forrósítunk fel, amelyben hagymagerezdeket sütünk meg. A megsült hagyma mellé helyezzük a befűszerezett csirkemelleket, és pirosra sütjük. Ha megfelelően megsült, száraz fehér bort öntünk alá, és azzal pároljuk a húst készre.
Köret: Medvehagymás gorgonzolás spagetti
A szokásos módon kifőzzük az egy csomag tésztát, majd a még forró kész tésztára 20 dkg gorgonzola sajtot rakunk. Összeforgatjuk, hogy a sajt olvadjon, majd apróra vágott medvehagymával keverjük össze. A kész tésztára citromos ízesítésű olívaolajat öntünk.
Tavaszi saláta
Ízlés szerint egyforma méretűre vágott újhagymát, lilahagymát, retket, paradicsomot, uborkát, medvehagymát és jégsalátát keverünk össze. Tálalás előtt citromlevet öntünk rá, hogy friss maradjon.