A két C-50-es kismozdonnyal vontatott ötkocsis szerelvény fél 10 után után hagyta el Miskolc-Dorottya utca állomást, majd útját a Csanyik-völgy felé vette. Az első megálló Csanyik-Erdei Iskola állomásnál volt, ahol lehetőség nyílt röviden megtekinteni az erdészet közelben működtetett „Csanyiki Csemete” erdei iskoláját. Az intézmény gyakran fogad iskolás csoportokat, akik rendszerint kisvonattal érkeznek ide. Az utóbbi időben szinte kizárólag ez jelentette a szárnyvonal alkalmi forgalmát ezen rövid szakaszon.
Az erdei iskola után a különvonat immár a négy éve nem használt szakaszon folytatta útját, vadregényes erdei környezetben Ortástető állomásig. Az érkezés után Mátrai Imre, LÁEV-üzemigazgató röviden köszöntötte a vendégeket, valamint vázolta a szárnyvonal elmúlt évekbeli történetét. Az utasok ezután kedvük szerint különféle programok közül választhattak: ki egyéni kirándulásokra indult, ki a közeli Vadasparkot kereste fel, de egy fotósvonat is a kínálat részét képezte. A háromkocsis fotósvonat Ortástetőtől Papírgyár állomásig és vissza közlekedett, völgymenetben kedvező napállás mellett számos érdekes helyszínen kínálva kitűnő alkalmat a szerelvény megörökítésére.
A fotósvonat Ortástetőre történő visszatérte után a résztvevőknek egy kis meglepetésben is része lehetett, ugyanis vonattal közelíthették meg a 2010-es esőzések okozta töltésmegcsúszások helyszíneit. A levegőben lógó sínek látványa egészen „kézzel foghatóan” tette láthatóvá, hogy a szárnyvonal miért is csak idáig járható… A további szakaszok újbóli üzembe helyezésének alighanem ez a két töltésomlás a legkomolyabb műszaki akadálya.
A hazaindulás előtt még egy érdekes kis kirándulás várta a résztvevőket, akik a néhai Perecesi Bányavasút egykori Graenzenstein-alagútjának eldugottabb, Baross-akna felőli befalazott végpontját kereshették fel. A befalazott alagút előtt az elfeledett, egykoron alighanem pezsgő élettel teli területen Mártha László, a perecesi bányászat múltjának lelkes kutatója tartott rövid, de annál tartalmasabb ismertetőt az egykori bányavasút és az alagút történetéről, amely építése idején a maga 2330 méteres hosszával a világ harmadik leghosszabb ilyen építménye volt!
Preview Image
Az alagút megtekintése után a társaság visszatért az erdei vasút Ortástető állomására, majd a szerelvény elindult vissza Miskolcra. A résztvevők, mondhatni, egyhangúlag fejezték ki azon reményüket, hogy máskor is lesz még alkalmuk vonatra ülni ezen a vadregényes szárnyvonalon és lehetőleg eljuthatnak egészen Mahócáig is.
