A Társaság című művet egy négyezer négyzetméteres hálóra dolgozták rá és ezt a hálót függesztették ki a belvárosi körúton, a Ringstrassén álló 23 emeletes épület homlokzatára. A nagyméretű installáció szeptemberig látható.
A kifejezetten a toronyra készült mű négy, fekete ecsetvonásokkal megrajzolt, ülő alakot ábrázol geometrikus háttér előtt.
- A megjelenített alakokat átjárja a fény, a levegő és áthatja az a jellemzően közép-európai háttér, amelyben léteznek - fogalmazott az alkotó. Fehér László szavai szerint az álomszerű, mégis valóságos jelenet a Ringturm által megtestesített nyugalmat sugározza. Idén első alkalommal kapott külföldi festőművész megbízást az épület átváltoztatására.
Tudatosan döntöttünk egy olyan művész mellett, aki a baráti, szomszédos Magyarországon él - áll a társaság közleményében. A választással Ausztria és Magyarország történelmi kapcsolatát és a cégcsoport közép-kelet-európai régióhoz való kötődését is kifejezésre akarták juttatni.
A Ringturmot, az ország első irodaházát - a VIG mai székházát - 1955-ben, az Ausztria szuverenitását visszaadó Államszerződés aláírása után egy hónappal adták át. Az Erich Boltenstein tervezte épület mérföldkőnek számított az osztrák építészetben. Elsősorban a bécsiek tekintettek úgy a toronyra, mint a visszanyert szabadság és a modern osztrák állam jelképére. A Ringstrasse és a Franz Josefs-Kai sarkán álló épület homlokzata a Duna-csatorna felé néz.
- Ez kiválóan alkalmassá teszi a kortárs művészet szembetűnő módon történő bemutatására mind a bécsiek, mind a városba látogatók számára - fogalmaztak a szervezők.
Az 1953-ban született Fehér László a kortárs magyar művészet egyik legjelentősebb alakja, a figuratív festészet egyik központi szereplője - írták a közleményben. A többek között Munkácsy-, Kossuth- és Prima-díjjal kitüntetett művész alkotásaira a visszafogott színvilág, a kontúrvonalak és a fotórealista ábrázolásmód közti egyensúly jellemző.
A korábbi években Christian Ludwig Attersee, Robert Hammerstiel, Hubert Schmalix és Xenia Hausner egy-egy műve díszítette a tornyot.
MTI
A kifejezetten a toronyra készült mű négy, fekete ecsetvonásokkal megrajzolt, ülő alakot ábrázol geometrikus háttér előtt.
- A megjelenített alakokat átjárja a fény, a levegő és áthatja az a jellemzően közép-európai háttér, amelyben léteznek - fogalmazott az alkotó. Fehér László szavai szerint az álomszerű, mégis valóságos jelenet a Ringturm által megtestesített nyugalmat sugározza. Idén első alkalommal kapott külföldi festőművész megbízást az épület átváltoztatására.
Tudatosan döntöttünk egy olyan művész mellett, aki a baráti, szomszédos Magyarországon él - áll a társaság közleményében. A választással Ausztria és Magyarország történelmi kapcsolatát és a cégcsoport közép-kelet-európai régióhoz való kötődését is kifejezésre akarták juttatni.
A Ringturmot, az ország első irodaházát - a VIG mai székházát - 1955-ben, az Ausztria szuverenitását visszaadó Államszerződés aláírása után egy hónappal adták át. Az Erich Boltenstein tervezte épület mérföldkőnek számított az osztrák építészetben. Elsősorban a bécsiek tekintettek úgy a toronyra, mint a visszanyert szabadság és a modern osztrák állam jelképére. A Ringstrasse és a Franz Josefs-Kai sarkán álló épület homlokzata a Duna-csatorna felé néz.
- Ez kiválóan alkalmassá teszi a kortárs művészet szembetűnő módon történő bemutatására mind a bécsiek, mind a városba látogatók számára - fogalmaztak a szervezők.
Az 1953-ban született Fehér László a kortárs magyar művészet egyik legjelentősebb alakja, a figuratív festészet egyik központi szereplője - írták a közleményben. A többek között Munkácsy-, Kossuth- és Prima-díjjal kitüntetett művész alkotásaira a visszafogott színvilág, a kontúrvonalak és a fotórealista ábrázolásmód közti egyensúly jellemző.
A korábbi években Christian Ludwig Attersee, Robert Hammerstiel, Hubert Schmalix és Xenia Hausner egy-egy műve díszítette a tornyot.
MTI