Magyarországot – egyedüli párosként – már több ízben képviselte különböző kontinensviadalokon (világbajnokságokon, Európa- és Világkupákon, uniós bajnokságokon) Tombácz Anikó és Süttő Roland. Szinte hétről hétre a világ különböző pontjain versenyeznek.
– Mikor, hogyan kezdtetek el foglalkozni a tánccal? Egyáltalán, miért pont a táncot választottátok?
– Mindketten 18 évvel ezelőtt kezdtünk el foglalkozni a versenytánccal, saját elhatározásból. Immár hatodik éve alkotunk egy párt a parketten, mely időszakot megelőzően már több partnerünk is volt. És hogy miért pont a tánc? Anikó és én is örökmozgó és nyughatatlan típusok vagyunk, imádjuk a zenét és a táncot. Ez a klasszikus műfaj állt és áll a legközelebb a szívünkhöz.
– Mi kell egyébként ahhoz, hogy egy páros jól együtt tudjon működni? Mennyire kell ismerni a másikat? A bizalom – gondolom – nagyon fontos.
– Mindenképpen fontos, hogy a két személyiség jól kiegészítse egymást. Természetesen nagyon fontos a türelem is, és az, hogy mindketten ugyanazokért a célokért, és ugyanúgy küzdjenek. Mi szerencsés helyzetben vagyunk, nagyon jól ismerjük egymást, hiszen az életben is egy párt alkotunk.
– Eredményeitek közül melyekre vagytok a legbüszkébbek? A jövőre nézve milyen terveitek vannak?
– Ha végigtekintünk az elmúlt hat éven, akkor leginkább a Tíztánc Magyar Bajnoki 2., Magyar Latin Ranglista 2., és a legutóbbi két International Open Latin nemzetközi versenyen elért döntős hatodik helyezésünkre vagyunk talán a legbüszkébbek. Természetesen hosszú út vezetett idáig, rengeteg hazai és külföldi versenyen való eredményes szereplés volt ehhez szükséges.
Hosszú távú céljaink között szerepel – a magyar bajnoki címek megszerzése mellett –, hogy bekerüljünk a Latin Világranglista legjobb 50, ún. kiemelt párosa közé. Az elmúlt évben az eredményes versenyzésnek köszönhetően hét hónap leforgása alatt nyolcvan helyet javítottunk a meglévő pozíciónkon, és jelenleg a legjobb 100 között vagyunk – körülbelül 2900 párosból. Jelenleg Magyarországon latin táncokból velünk együtt még egy páros található ebben a pozícióban.
– Mindketten tanítotok is. Mik a tapasztalataitok, mennyire népszerűek ma a táncok? Vannak olyan trendek, amelyek időnként előtérbe kerülnek?
– Igen, mindketten elvégeztük a Táncművészeti Főiskolát, és táncoktatással foglalkozunk. Trénerekként neveljük a Ködmön és a Miskolcz-Revital TSE versenyző, versenyezni kívánó párosait. Sajnos manapság ez a műfaj kevésbé népszerű, és mindig jön egy-két divathullám, ami könnyű kikapcsolódást és gyorsan jött sikerélményt kínál.
Mint minden versenysporthoz – ha valaki komolyan szeretné űzni –, a tánchoz is kitartás és alázat szükséges. Reméljük, hogy a tv-ben újrainduló táncos műsorok ismét felpezsdítik a kedélyeket, és táncra perdítik a város lakosságát.
– Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó táncos legyen, hogy látjátok oktatóként, és táncosként?
– Ez nagyon összetett, sok dolognak kell egyszerre teljesülnie, de elsődlegesen a már említett kitartás és alázat a legfontosabb. Természetesen szükséges a jó ritmusérzék, a tehetség, az elhivatottság a műfaj iránt, és nem árt, ha ezek a partner oldaláról is rendben vannak, hiszen páros táncról beszélünk.
Kujan I.
– Mikor, hogyan kezdtetek el foglalkozni a tánccal? Egyáltalán, miért pont a táncot választottátok?
– Mindketten 18 évvel ezelőtt kezdtünk el foglalkozni a versenytánccal, saját elhatározásból. Immár hatodik éve alkotunk egy párt a parketten, mely időszakot megelőzően már több partnerünk is volt. És hogy miért pont a tánc? Anikó és én is örökmozgó és nyughatatlan típusok vagyunk, imádjuk a zenét és a táncot. Ez a klasszikus műfaj állt és áll a legközelebb a szívünkhöz.
– Mi kell egyébként ahhoz, hogy egy páros jól együtt tudjon működni? Mennyire kell ismerni a másikat? A bizalom – gondolom – nagyon fontos.
– Mindenképpen fontos, hogy a két személyiség jól kiegészítse egymást. Természetesen nagyon fontos a türelem is, és az, hogy mindketten ugyanazokért a célokért, és ugyanúgy küzdjenek. Mi szerencsés helyzetben vagyunk, nagyon jól ismerjük egymást, hiszen az életben is egy párt alkotunk.
– Eredményeitek közül melyekre vagytok a legbüszkébbek? A jövőre nézve milyen terveitek vannak?
– Ha végigtekintünk az elmúlt hat éven, akkor leginkább a Tíztánc Magyar Bajnoki 2., Magyar Latin Ranglista 2., és a legutóbbi két International Open Latin nemzetközi versenyen elért döntős hatodik helyezésünkre vagyunk talán a legbüszkébbek. Természetesen hosszú út vezetett idáig, rengeteg hazai és külföldi versenyen való eredményes szereplés volt ehhez szükséges.
Hosszú távú céljaink között szerepel – a magyar bajnoki címek megszerzése mellett –, hogy bekerüljünk a Latin Világranglista legjobb 50, ún. kiemelt párosa közé. Az elmúlt évben az eredményes versenyzésnek köszönhetően hét hónap leforgása alatt nyolcvan helyet javítottunk a meglévő pozíciónkon, és jelenleg a legjobb 100 között vagyunk – körülbelül 2900 párosból. Jelenleg Magyarországon latin táncokból velünk együtt még egy páros található ebben a pozícióban.
– Mindketten tanítotok is. Mik a tapasztalataitok, mennyire népszerűek ma a táncok? Vannak olyan trendek, amelyek időnként előtérbe kerülnek?
– Igen, mindketten elvégeztük a Táncművészeti Főiskolát, és táncoktatással foglalkozunk. Trénerekként neveljük a Ködmön és a Miskolcz-Revital TSE versenyző, versenyezni kívánó párosait. Sajnos manapság ez a műfaj kevésbé népszerű, és mindig jön egy-két divathullám, ami könnyű kikapcsolódást és gyorsan jött sikerélményt kínál.
Mint minden versenysporthoz – ha valaki komolyan szeretné űzni –, a tánchoz is kitartás és alázat szükséges. Reméljük, hogy a tv-ben újrainduló táncos műsorok ismét felpezsdítik a kedélyeket, és táncra perdítik a város lakosságát.
– Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó táncos legyen, hogy látjátok oktatóként, és táncosként?
– Ez nagyon összetett, sok dolognak kell egyszerre teljesülnie, de elsődlegesen a már említett kitartás és alázat a legfontosabb. Természetesen szükséges a jó ritmusérzék, a tehetség, az elhivatottság a műfaj iránt, és nem árt, ha ezek a partner oldaláról is rendben vannak, hiszen páros táncról beszélünk.
Kujan I.