Az Egyasszonyos ember címmel nyílik kiállítás pénteken, a Miskolci Nemzeti Színház emeleti előcsarnokában. A tárlat címét Ignotus írása ihlette, aki egykor, a Nyugatban megjelent recenziójában – amelyet az Úri muri főhőséről írt – azt említi: „...e kitűnő szót egyszer magától Móricztól hallottam: egyasszonyos ember. Egyasszonyos ember, noha a felesége és a babája közt vergődik; egyasszonyossága éppen abban áll, hogy egyszerre csak egy asszony van számára a világon.”
A kamaratárlatot Békési Gábor muzeológus nyitja meg, a teátrum művészei – Czakó Julianna és Simon Zoltán – pedig napló- és levélrészletekkel idézik meg az író múzsáit, szerelmeit és társait.
A kiállítás anyagát Békési Gábor, a Herman Ottó Múzeum muzeológusa és Ari-Nagy Barbara, a Miskolci Nemzeti Színház dramaturgja állította össze, a Petőfi Irodalmi Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből válogatva állította össze.
Móricz, Úri muribeli főhőséhez hasonlatosan, szintén „egyasszonyos ember” volt, annak ellenére, hogy magánélete körül számos pletyka keringett. Édesanyján és lányain kívül csupán négy igazán meghatározó nő volt életében. Első felesége, Holics Janka, akivel 20 évig voltak házasok, majd második felesége, Simonyi Mária, a debreceni özvegy, Magoss Olga, s életének utolsó éveiben, későbbi fogadott lánya, Litkei Erzsébet, vagyis Csibe játszott nagy szerepet. A kiállítás ezeken a meghatározó nőkön keresztül, korabeli fényképek és dokumentumok segítségével mutatja be Móricz Zsigmond életét.
Az író életében jelentős szerepet betöltő hölgyek nem csupán magánéletére voltak nagy befolyással, hanem műveinek is állandó témát szolgáltattak, mint például az Úri muriban.
Az Évad drámája programsorozata tehát egy újabb tárlattal folytatódik, amelyet a Miskolci Nemzeti Színház emeleti előcsarnokában nyitnak meg pénteken, a Múzsa-díj gálaest előtt, s a Magyar Kultúra Napja előfutáraként.
Kiss J.