Ugrás a tartalomra

„Nemcsak azért vagyunk felelősek, ami most van, hanem mindinkább azért, ami majd lesz"

minap.hu
Utoljára módosítva
2019. március 15. péntek 15:00
A Petőfi téri koszorúzást követően elindult az ünnepi menet, hogy a város több pontján néma főhajtással és az emlékezés koszorúival róják le tiszteletüket a ’48-as forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt. A városi megemlékezés – a koszorúzásokat követően – a nemzeti színekbe öltözött Erzsébet téren folytatódott, ahol Kriza Ákos polgármester és Hubay György országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet.

„A haza minden előtt!” – Kölcsey Ferenc szavait idézve kezdte ünnepi beszédét Hubay György országgyűlési képviselő. – Úgy vélem, ezen a március 15-én éppen erről a legfőbb értékről kell beszélnünk: a haza, a magyar nemzet életünkben betöltött szerepéről – fogalmazott. – Eleink a reformkorban, a független magyar állam megteremtéséért küzdöttek előbb politikai eszközökkel, diplomáciával, majd később fegyverrel is. A független magyar államiság megteremtése volt a tét – húzta alá.

48-at megelőzően megerősödött a reformmozgalom, Batthyány vezetésével megalakult az Ellenzéki Párt, melynek programját Deák fogalmazta meg. Egyebek mellett követelték a Parlamentnek felelős, magyar kormány létrehozását, a törvény előtti egyenlőséget. – Az Ellenzéki Nyilatkozat a márciusi forradalom programjává vált. Ezekért a célokért és eszményekért vonultak az utcára az emberek; a maguk és a nemzet egésze boldogulását akarták, azaz a szabadság kivívását – emelte ki.

A haza léte pedig azt diktálta – folytatta Hubay György –, hogy nemet mondjanak egy olyan rendszernek, amelyben a nemzet mint államalkotó tényező elenyészett, sőt hosszú távon halálra volt ítélve. – Nem voltunk egyedül a szabadságvágyunkkal – hangoztatta a kormánypárti politikus, hozzátéve: az európai nemzetek Palermótól Párizson át Bécsig sorra lázadtak fel a birodalom ellen és álltak ki a függetlenségük mellett. Az európai népek egyszerre ébredtek rá, hogy nemzeti függetlenséget csak a nemzetek Európája tud adni.

„A tét most is a megmaradás, avagy a pusztulás”

– 171 évvel az 1848-as forradalom után még mindig, vagy úgy helyesebb, hogy ismét a nemzet megmaradása a tét – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő, hozzáfűzve: ma újabb birodalom terjeszkedik és nyilvánosan is vállalt célja, hogy eltörölje a nemzetek Európáját és létrehozza az Európai Egyesült Államokat, ahol az európai nemzetek ismét egy birodalmi központ hatalmi és pénzügyi érdekei alá lennének rendelve. Ahol megszűnnének a nemzetállamok, a nemzeti függetlenség és a nemzeti identitás.

„A tét most is a megmaradás, avagy a pusztulás” – hangoztatta, hozzáfűzve: minden magyar ember felelőssége ma is az, hogy megőrizze azt a legfőbb értéket, amiért ősapáink a vérüket adták.

– Annak idején a nemzetek Európájáért küzdöttek egy birodalom népei, önrendelkezésért, függetlenségéért adták a vérüket a csatamezőn. A magyarok szabadságharca ellen mindent bevetettek, hogy letörjék az ellenállást. Még azt is megtették, hogy ellenünk uszítottak más nemzeteket, kisebbségeket, nagyhatalmakat. Megküzdöttünk minden támadással szemben. És megtartottuk függetlenségünket a későbbi korok birodalmaival szemben is. Ma is ez a tét – fogalmazott Hubay György, aki azzal zárta ünnepi beszédét, hogy „a haza mindenek előtt!”.

„A függetlenségnek ára volt. Ára van.”

– Küzdelmes időkben mindig kapaszkodókat keresünk történelmi példákban, amelyek magunkat és nemzetünket kiemelnek a hétköznapokból. Kapaszkodókat, amik büszkeséget adnak, támaszt kínálnak, erősítik önbecsülésünket. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ilyen biztos pont – ezt már Kriza Ákos mondta.

Végh Csaba képgalériája

Miskolc polgármestere úgy fogalmazott, tavaly a polgári forradalom kitörésének 170. évfordulóját ünnepeltük. A parlamentáris alapokra épülő ország megszületését, az önálló magyar állam megteremtéséért tett első lépést. – Ebben az évben eljutottunk a szabadságharc évének 170. évfordulójához. Most arra emlékezhetünk, abból a harcból meríthetünk erőt, amit eleink vívtak az idegen hatalom befolyásának és uralmának a felszámolásáért. A saját alkotmány szerint működő, függetlenségét kinyilvánító Magyarország vívmányainak megvédéséért – húzta alá.

A városvezető kifejtette: 170 évvel ezelőtt, 1849 márciusában a hadiszerencse kísérte a szabadságharcosok küzdelmeit. Bem felszabadította Erdélyt. A miskolci kötődésű belügyminiszter, Szemere Bertalan Görgey Artúrra bízta a fővezérséget. A Damjanich János, Vécsei Károly, Perczel Mór vezette hadtestek sorra győzedelmeskedtek az osztrák és szerb csapatok fölött. Április 14-én az országgyűlés függetlenségi nyilatkozatban mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását. A tavaszi hadjárat sikerének örömmámorában még senki nem látta, hogy viharfelhők gyülekeznek Magyarország fölött. I. Miklós cár levelet írt Ferenc Józsefnek, amelyben segítséget ígért a szabadságharc leveréséhez.

A magyarok elleni koalíció összeállt. Véres küzdelmekben hulltak el honfitársaink, tűnt el Segesvárnál a lánglelkű költő, Petőfi, aki látnokként fogalmazott az ifjúság lelkesültségét látva: március 15-ének az „eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben” – emelte ki Kriza Ákos.

„Világosnál a magyar sereg letette a fegyvert. A függetlenségnek ára volt. Ára van.” – húzta alá a polgármester. – Az ország és a nemzet szabadságáért folytatott harcban győzött a túlerő. A magyarok büszkeségét azonban nem tudták megtörni. Az a lelkesültség és tetterő, ami akkor összefogta nemzetünket a közös célokért, fontos pillanatokban újra visszatér.

„A magyarságot nem lehet sem gyermeknek, sem tehetetlennek nézni”

Kossuth Lajos szavaival élve: „Ezredéves történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk gyermek nemzet. 1848-as történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk elaggott nemzet.” – Mai küzdelmeink ugyanezt kell, bizonyítsák! – emelte ki Kriza Ákos, hozzátéve, hogy a magyarságot nem lehet sem gyermeknek, sem tehetetlennek nézni és tartani a XXI. század kihívásai közepette.

A történelem útvesztőjében a magyarok mindig egymásra találtak, ha a szükség úgy hozta. Az egymásra találás tanulsága pedig az, hogy magunknak, és nem másoknak kell megfelelnünk – hangoztatta. Generációnk a bizonyság arra, hogy „annyi balszerencse közt, oly sok viszály után, megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán.”

– Kereszténységben, európai módon, egy közösségben, mert fontos számunkra, hogy milyen lesz ez az ország öt, tíz, száz év múlva. Tudnunk kell, hogy ez most, és mindig rajtunk múlik – hangsúlyozta a polgármester. – Hosszú távra szóló felelős gondolkodásra, tervezésre, nemes célokra van szükség. Olyanokra, amikhez következetesen ragaszkodunk.

Mint a márciusi ifjak, akiknek gondolatai és tettei nem múló örökségünk. A szabadságharc bukása pedig nem kudarc, hanem hajtóerő, a függetlenséghez és az önrendelkezéshez. – Hosszú távra szóló, felelős gondolkodásra sarkalló nemes cél ez. Országunk, városunk boldogulása múlik rajta – mondta.

- Soha nem múló feladatunk, hogy a hazáért és a városért, a közösség boldogulásáért érzett kötelesség érzését továbbadjuk. A márciusi ifjúság lelkesültségével és példájával, önfeláldozó hazaszeretetével. „Mert nemcsak azért vagyunk felelősek, ami most van, hanem mindinkább azért, ami majd lesz – ezt üzeni ma mindnyájunknak március 15-e!” – zárta szavait a polgármester.

Az ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát, majd a Miskolci Nemzeti Színház műsorát láthatta az ünneplő közönség.

A szervezők Kossuth kiflivel és pozsonyi kiflivel is kedveskedtek a résztvevőknek.

Programok