Nagy Gergely elmondta, hogy a borvidék sajátosságaként ismert portugieser vörösbort adó kékoportó szedésével indul a szüret, majd szeptember kezdetével a borvidék egész területén zajlik már a betakarítás.
A Villány jellegzetességének számító, 400 hektáron termesztett, az összes fajta közül a legnagyobb mennyiségben leszüretelt kékoportóból az időjárás viszontagságai miatt átlagos évjáratú lesz az idei bor a tavalyi csúcsminőség után. A kékoportó, tette hozzá, hektáronkénti 6-9 tonna közötti átlagtermést hoz a borvidéken, idén 7 tonna körül lehet ez az érték.
A villányi termőterület nyolcvan százalékát uraló kékszőlők közül több kedvelt, testes, karakteres vörösbort adó bordeaux-i fajtákat később kezdik szedni. Szeptember közepén kezdik mintegy 300 hektárról szüretelni a Merlot-t, 330 hektárról a Cabernet Franc-t. Szeptember végén, október elején szedik a sauvignont, amelyet 440 hektáron termelnek.
A villányi szüret a fehér fajták szedésével már a hónap közepén megkezdődött az Irsai Olivér szedésével.
A hegyközségi titkár hozzátette, a későn érő cabernet franc és cabernet sauvignon terméskilátásait még jelentősen befolyásolhatja a következő három-négy hét időjárása.
Nagy Gergely elmondta, bár megerősödik a minőségi fehérborok iránti kereslet Magyarországon, Villány esetében továbbra is népszerűek a testesebb, tölgyfahordóban érlelt vörösborok, piacuk továbbra is erős az országban.
A megtermelt borok mintegy 5-10 százaléka kerülhet külföldre a borvidékről, ugyanakkor valószínűsíthetően a következő években erősödni fog az exportra kerülő borok aránya. Értékesítési problémáktól nem tartanak a villányi bortermelők, a megtermelt mennyiséget időről időre el tudják adni az összes fajtából.
