Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az 9 ezer négyzetkilométeres volt.
A most letört darabot nagysága miatt folyamatosan monitorozni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra.
Az Amery a Antarktisz harmadik legnagyobb parti jégmezeje, vagyis a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömege (selfjég), lényegében több gleccser úszó meghosszabbítása. A jéghegyek leszakadása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn a magasabban fekvő területek havazásaival szemben.
A tudósok tisztában voltak azzal, hogy a jéghegy le fog törni, azonban több figyelmet fordítottak a most leszakadt darabtól keletre lévő tömbre, melyet Mozgó Fognak is neveztek, mivel műholdfelvételeken kiesni készülő tejfogra hasonlít az alakja.
?"The summer #Arctic sea ice extent is one of the main and most sensitive indicators of #ClimateChange. The yearly minimum for the summer Arctic sea ice extent is in September, and this year it was one of the lowest ever observed" @CMEMS_EU ?️?? data.
— Copernicus EU (@CopernicusEU) 2019. szeptember 30.
▶️https://t.co/uD36HKpkR8 pic.twitter.com/RKCkukrRZa
Mindkét terület ugyanahhoz a repedésrendszerhez tartozott. A Mozgó Fog azonban, ugyan meglazulva, de a helyén maradt, a D28 viszont leszakadt.
Az ausztrál antarktiszi kutatócsoport (Australian Antarctic Division) figyelemmel kíséri, hogy reagál az eseményre az Amery-selfjég, ugyanis a leszakadás befolyásolhatja a törések viselkedését, így a Mozgó Fog stabilitását is. A kalkulációk szerint a D28 nagyjából 210 méter vastag és mintegy 315 milliárd tonna jeget tartalmaz.
A part közeli áramlatok nyugat felé fogják sodorni a D28-at, valószínűleg több év is eltelik, mire darabkora hasad és elolvad.
