Gerald Durrellre emlékeztek szerdán a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban. A brit író és zoológus munkásságával megalapozta az állatkertek természetvédelmi szerepvállalását. Saját állatkertjét 1959-ben nyitotta meg Jersey szigetén, ahol már nem csak az állatok bemutatása volt a célja, hanem több, a kipusztulás szélére került faj megmentésén is dolgozott.
Sokan leginkább a híressé vált könyveiről ismerik, pedig az írásba csak azért fogott bele, hogy javítson anyagi helyzetén és pénzt szerezzen állatgyűjtő expedícióira valamint saját állatkertje megalapításához. A Családom és egyéb állatfajták című, önéletrajzi ihletésű regénye hatalmas sikert hozott neki. Ezenkívül számos más könyvet is írt gyerekkori élményeiről, expedícióiról, állatkertjéről valamint több mint tíz ismeretterjesztő tévésorozatot is készített.
Az angol családba, de Indiában született majd Korfun is élő Durrell legfőbb célja a világ minden állatkertjének ars poeticája lett azóta.
A miskolci állatkert jelenleg százhúsz állatfaj hozzávetőleg nyolcszáz egyedét tartja és mutatja be. Az intézmény gyűjteményi vezetőjének elmondása szerint több közülük olyan, amely a természetben már szinte alig található meg.
- Nekünk is az a célunk, hogy a természetvédelmet minél jobban segíteni tudjuk, éppen ezért több olyan állatfajt is tartunk, illetve sok esetben szaporítunk is, amelyek a szabad természetben már megritkultak, sőt, akár egyes esetekben el is tűntek. Például az állatkertek mentették meg a kipusztulástól az európai bölényeket, vagy éppen a Dávid szarvasokat – mondta Veress Tamás.
Ahogy az örvös mangábékat, a huszármajmokat, vagy éppen a perzsa leopárdokat is, amelyből három egyed most is látható a vadasparkban. A 2018-ban született ifjú leopárd, Touran pedig hamarosan elhagyja majd a miskolci parkot, hogy más állatkertben alapítson családot.
Gerald Durrell tiszteletére a világon először 1998-ban, a vadasparkban állítottak mellszobrot.
