Régi beidegződés, hogy a levágott ágak és gallyak eltüntetésének leggyakoribb és legjobbnak vélt módja a kertben való elégetés, azonban ezt a gyakorlatot már nem lehet követni. Miskolcon 2020 szeptemberétől tilos a kerti hulladékok, így a fás növényi részek nyílt téri elégetése is. Ha a nyílt téri elégetés nem lehetséges, mihez lehet kezdeni a nyesedékkel? Ha van a háztartásban zárt égésterű tüzelőberendezés, célszerű a metszési hulladékot 20-30 centiméteres darabokra vágni és fedett helyen a következő fűtésidényig, vagy a nyári szalonnasütésekig tárolni. A száraz tűzifának akár 15MJ/kg fűtőértéke is lehet, és elégetésével viszonylag kevés szennyezőanyag kerül a levegőbe. A fákról lekerülő szerves anyag azonban nem csak tüzelőként hasznosítható!
A nagyobb, darabos nyesedékből elkészíthető egy dombos ágyás belső magja: az 50-60 cm magasan feltornyozott ág-gallyrészeket 20-30 cm vastagon kell lombbal befedni, melyre 20-25 cm trágya vagy komposztréteg kerül, és ezt egy 10 cm vastag kerti földréteg zárja. A komposztálás során a közepesen vastag, 8-10 centiméteresre darabolt gallyak, mint struktúraanyagok használhatóak. Lassabb lebomlásuk és szerkezetes tulajdonságuk miatt a komposzthalom belsejében biztosítják a megfelelő levegőellátottságot, és lassú szénforrásként segítik a lebontást. Ha baltával vagy metszőollóval túlságosan megterhelő az aprítás, a különböző típusú aprítógépekkel is elvégezhető az ághalmok eltüntetése. Ilyen gépek valamennyi nagyobb kölcsönzőben bérelhetők. A keletkezett apríték/darálék sokféleképpen hasznosítható a kertben.
Talajtakaróként meggátolja a gyommagvak csírázását, megőrzi a talaj nedvességét, elősegíti a talajéletet, csökkenti az eróziós hatásokat, lassú lebomlása következtében pedig fokozatos tápanyagpótlást biztosít. Használata fák, bokrok, sövények, lágyszárú évelők körüli területeken javasolt. Eltárolva és a vegetációs időszakban a komposztálóba helyezett zöld-, nyers hulladék mellé adagolva mint barna, széntartalmú anyag biztosítja a kiegyensúlyozott komposztálódást. A tavasszal keletkezett apríték ősszel szigetelőanyagként felhasználható a fagyérzékeny kerti növények védelméhez. A veteményes ágyások közötti járófelületre vagy a kerti utakra kiszórt több centiméteres apríték meggátolja a terület elsarasodását és a talaj tömörödését. Ilyen célú hasznosítás esetén természetes a legalább 2 évenkénti pótlás, hiszen a ledarált ágak idővel elbomlanak. Bár még nem túl gyakoriak a tetőkertek, de jó tudni, hogy az itt használt földkeverékekben könnyítő anyagként is alkalmazható az apríték, pótlásáról azonban itt is folyamatosan gondoskodni kell. A vastagabb ágakból némi kreativitással ágyásszegély, rézsűfonat vagy komposztálókasváz is készíthető.
Ha kevés az erő vagy az idő a keletkezett nyesedék feldolgozására, a kert egy félreeső sarkában felhalmozott ágakkal új élőhelyek létesíthetők, mellyel például a sünök, énekesmadarak, gyíkok megtelepedését lehet elősegíteni, ezáltal a környezetünk biológiai sokfélesége gazdagítható. Végső, de kevésbé környezettudatos megoldásként persze a házhoz menő zöldhulladékgyűjtés vagy a hulladékudvarban történő leadás is megoldás lehet… A témához kapcsolódó kérdéseikkel forduljanak bátran az önkormányzat Ökomenedzser Irodájához a hungairy@miskolc.hu címen.
