- A víz az élővilág és az emberiség bölcsője, egyik legfontosabb éltető elemünk, és olyan stratégiai elem, amely nem korlátlanul áll rendelkezésünkre – mondta Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár hétfői ünnepi beszédében.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1993-ban nyilvánította március 22-ét a Víz Világnapjának. Ennek célja az volt, hogy a nélkülözhetetlen természeti kincs a gondolkodás középpontjába kerüljön. Az elmúlt 29 évben a Víz Világnapjának alkalmából egy-egy aktuális téma kiválasztására is sor került, amely más-más nézőpontból hívja fel figyelmünket a víz alapvető szerepére. 2022-ben a Víz Világnapjának jelmondata: „Felszín alatti vizek. Tegyük láthatóvá a láthatatlant.”
Mind Miskolc, mind a megye szerencsés vízrajzi adottságokkal rendelkezik, gondoljunk csak a Sajóra, ami aortaként fut végig a térségen, a város szíverét jelentő Szinvára, de a Hámori vagy a Csorba tavak is egy kajnyújtásnyira vannak tőlünk. Vagy ott a a Hejő, amely a hőforrásokról kapta a nevét: Hévjó. A Szinva és a Hejő a terület gazdaságában is jelentős szerepet játszott, ugyanis mindkettőn számos vízimalom működött, környezetükben pedig nádasok, rétek, tavak voltak, illetve halastavakat alakítottak ki.
Kevésbé ismert talán ma, de régebben jelentős volt a Pece-patak is, Miskolc északi területének vízgyűjtője, ami a Szinvába torkollik. Manapság ugyan csekély vízhozamú, de korábban - szabályozatlansága miatt - többször okozott károkat és árvizeket, mint a Szinva.
A vizek ismeretével külön diszciplina foglalkozik. A vízrajz lényege a természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokban résztvevő felszíni és felszínalatti vizek mennyiségi és minőségi jellemzőinek - állapotuk és változásaik – megismerése és előrejelzése. Azonban Miskolcon egy másik tudományág szempontjából is érdekes a vizek kérdése, ez pedig a címerekkel foglalkozó heraldika. A város korábbi, 1965 és 1990 között, a szocializmus időszakában használt címere az ipar mellett a vizeket helyezi előtérbe. Érdekes tény, hogy Miskolc mai címerét 1909-ben, amikor törvényhatósági jogot kapott a város, az addigi pecsétképek összevonásával alkották meg. Ezt 1965-ben váltotta egy egyszerűbb mintázatú címerpajzs, amin négy sáv jelképezi a vizeket.
A szocialista címeren stílszerűen egy kohómunkás is megjelenik, valamint Nagy Lajos király képmása kapott még helyet rajta. Az érdekesség azonban a város vizeit jelölő négyes sáv, ami négy hullámvonal a Sajó folyót és a három patakot – Szinva, Hejő és Pece – jelképezte. 1990-ben aztán a város visszatért a korábbi, Szent Istvánt jogarral és országalmával ábrázoló címeréhez.
