Január közepén is túl vagyunk, de igazi tél még nem volt. Itt Miskolcon egyszer sem kerültek elő a szánkók, mert amikor volt is némi hó, az sem volt elég vastag vagy tartós. A gyerekek csalódottak, ahogy a gazdák is. Nekik egy nagy hótakaróra lett volna szükségük, amely kitart decembertől legalább február végéig. Ez idén nem jött össze. Egyetlen pozitívum az elmúlt napokban lehullott, viszonylag sok eső, amely legalább a tavalyi súlyos aszály után lassan feláztatja a sziklakeménységű földeket.
Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke, aki maga is mezőgazdasági vállalkozó, az enyhe télről és a hirtelen jött bőséges csapadékról szólva elmondta, hogy a föld szépen töltődik fel a talajvízzel, nagyon fontos lenne, hogy tavaszig az alsóbb rétegekhez is elérjen a csapadék. Vannak kisebb belvizes területek, de azok még nem okoznak kritikus károkat, a termés mennyiségét nagyban nem befolyásolják. „Bőven van még helye a csapadéknak, itt Dél-Borsodban még a csatornák, vízgyűjtők nincsenek tele olyan mértékben, ahogy szoktak tavasz kezdetére. Az eddig lehullott mennyiség tavaszig, május elejéig többnyire fedezi a szükségletet. A talaj nagyon jól tudja raktározni a vizet. Mi három hete ültettünk fákat és a fúró olyan negyvenöt, ötven centi mélységben még mindig száraz réteget talált. Tehát bőven van még helye az esőnek.”
Az elnöktől megtudtuk, hogy a búza- és repcevetésekben kisebb kipusztulásokat okozhat a belvíz, de nem jelentőset, más művelésekben még nem, és a szántások is beforgathatják még a mélyebb rétegekhez. Az enyhe tél hatásairól és a várható termésről ma még nehéz jósolni, a pontos hatások még nem ismertek, ahogyan az sem, milyen időjárás várható addig.
„Azt gondolom, már most sokkal jobban állunk, mint a tavalyi ősz és tél folyamán. Akkor nagyon száraz volt a talaj, most már van benne valamennyi nedvesség, amely elég a tavaszi növények fejlődéséhez. Természetesen kell még az eső, kritikus lesz a májusi időjárás. Ha akkor megfelelő mennyiségű csapadék lesz, az biztató lehet a termés szempontjából. A májusi eső aranyat ér” – idézte a közmondást az elnök. Hozzátette: „Az enyhe tél nem kedvez a mezőgazdaságnak, mert a kórokozók nagy része nem pusztul el, ahhoz egy komolyabb és tartós fagyra lenne szükség. Mínusz tíz – tizenöt fokra, és másfél - két hétre vagy egy hónapra lenne ehhez szükség. Az előrejelzésekből sajnos azt látjuk, hogy ez nem fog megvalósulni. A gazdáknak ezért sokkal több rovar- és gombakártevőre kell felkészülniük, ami egyben erősebb és költségesebb növényvédelmet is jelent. Ami várhatóan az árakban is érződik majd” – ismertette Taskó József, aki kiemelte, hogy az elkövetkezendő időkben az öntözésfejlesztés is egy fontos kérdés lesz, erre a szakmapolitika, a kormányzat és a magángazdálkodók is hangsúlyt fognak fektetni. Több víztározó kell, amelyek tervezése folyamatban is van, az állam pedig igyekszik forrásokat biztosítani hozzá.
