Amennyi dologra rávilágított az eddigi két lakossági fórum, amit a Miskolc-Alsózsolca Ipari Park (MAIP) területére tervezett akkumulátorfeldolgozó üzem kapcsán tartottak, annyi megválaszolatlan kérdést is hagytak maguk után az események. Ezek közül a legégetőbb talán az, hogy a gyár, ami évi tízezer tonna veszélyes hulladékot tervez ledarálni, milyen hatással lenne a környezetére.
Az első gyűlésen, amit múlt kedden tartott a beruházó Andrada Kft., kiderült, hogy az ipari park szigorúan védett vízbázisterületen fekszik. – Egy ilyen veszélyeshulladék-feldolgozó üzemet a Miskolc vízellátásáért felelős csúcsvízműveknek a geológiai védőidomára nem szabad kihelyezni – szögezte le Kocsis Tamás környezetvédelmi és vegyészmérnök a cég tájékoztatóján. A nyugdíjas szakember véleményét Szilágyi László, Alsózsolca polgármestere az elsők között kérte ki az ügyben. – Elfogadom, hogy jó lehet az Andrada által használt technológia, és a zárt rendszerű gépsorból nagyon kicsi a kiszóródás, de van kiszóródás. Emellett lehetnek olyan vis maior helyzetek, amiknek tulajdonképp nincsen felelősük, óriási környezetszenynyező hatásuk annál inkább. Először tehát a helyet kell megválasztani úgy, hogy mindenféle környezeti kockázat a legkisebb legyen, utána szabad csak bármiféle technológiáról beszélni – hangsúlyozta Kocsis Tamás.
Szolgáltatói álláspont
Igyekeztünk utánajárni, egy esetleges szennyezés milyen hatással lenne a környék vízellátására. A megye egyik legnagyobb ivóvíz-szolgáltatója, az ÉRV Zrt. a következő, kimért tájékoztatást adta lapunknak. „A hosszú távú ivóvíz-szolgáltatás egyik alapja a vízbázisvédelem. A vízbázisok védelmét szolgáló védőterületeket hatósági határozatokkal jelölik ki. Kormányrendelet tartalmazza azoknak a tevékenységeknek a listáját, melyeknek gyakorlása egy adott védőterületen tiltott vagy felülvizsgálathoz kötött” – írják, majd így folytatódik a válasz: „A kijelölt és kialakított védőidomra, védőterületre, védősávra az e rendeletben és a hatósági határozatban előírt rendelkezések érvényesülését az illetékes hatóságok, a szakhatóságok, továbbá a víziközmű üzemeltetői rendszeresen ellenőrzik. A vízbázisok védelmének módja, így a kijelölés, az ellenőrzés és az előírt felülvizsgálat törvényileg szabályozott” – jelenti az ÉRV Zrt., biztosítva arról a lakosságot, hogy a vízbázisait szakszerűen, a vonatkozó engedélyek előírásait betartva üzemelteti a társaság.
Aggályos kilátások
F. Nagy Zsuzsanna, aki a miskolci Zöld Kapcsolat Környezetvédő Egyesület elnöke, a Miskolc Tv-nek is nyilatkozott. Elmondta, hogy több szempontból aggályosnak tartják a beruházást. Az európai vízkeretirányelv, illetve az eddigi vízügyi intézkedések alapján a csarnoknak helyet biztosító terület sérülékeny övezetnek számít, az üzem működése pedig veszélyeztetné a Sajó és a Hernád vízbázisát. Ezen felül nem egy zöldmezős beruházás történne, hanem egy már felépített, félig üres üzemcsarnokot alakítanának át a gépsorok számára.
Mi Hazánk közleményben hívta fel a figyelmet egy furcsa visszásságra: tavasszal a kormány még a vízbázis védelmével magyarázta a fúrt és ásott kutak tervezett regisztrációját. Alig fél év elteltével ugyanis a kormány nemcsak hogy figyelmen kívül hagyja a vízbázis védelmét, hanem 4,7 milliárd forinttal támogatja egy fokozottan veszélyes, mérgező anyagokat feldolgozó üzem létrejöttét vízbázisvédelmi területen – írja a párt, amely a 23 éve történt tiszai cianidszenynyezést is felemlegette az ügy kapcsán.
Olvasói levél
Egyik olvasónk, Schreiber György okleveles környezetvédelmi szakmérnök tartalmas véleményt juttatott el szerkesztőségünkbe. Ennek egyik részében kiemeli: alkalmazni kell a más területen már jól bevált zéró toleranciát. Ez azt jelentené, hogy az előírt zéró kibocsájtás be nem tartása azonnali teljes tevékenységbetiltást eredményezne, és nem csak olyan mértékű bírságot, amely a cég működését maximum megnehezíti. Utóbbit ugyanis okos és dörzsölt jogászok kijátsszák, legalábbis időt húznak, ami alatt a környezetkárosítás vígan folyik tovább – véli olvasónk.
