Ugrás a tartalomra

Agrárkamara - vetésváltás, ugaroltatás, parlagon hagyott földek

Létrehozva
A korábbiaknál is nagyobb körültekintést igényel a jövő évi vetéstervek elkészítése, miután 2024-től életbe lépnek az új Közös Agrárpolitika vetésváltásra és a biológiai sokféleség megőrzésére, köztük az ugaroltatásra vonatkozó szabályai - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteken az MTI-vel.
Kép
Fotó: Internet (illusztráció)

Idén a tagállamok kérésére az Európai Bizottság (EB) a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt átmeneti mentességet tett lehetővé a gazdálkodók számára az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódó, kötelezően betartandó vetésváltási és parlag-kialakítási szabályok alól, annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben használhassák termelésre.

Magyarország - több más uniós tagállammal együtt - kérte Brüsszeltől, hogy 2024-re is terjessze ki ezt a mentességet, az EB azonban egyértelművé tette, hogy jövőre már az új KAP szabályai szerint kell gazdálkodniuk a termelőknek.
Azért, hogy a termelők könnyebben eligazodjanak az új támogatási szabályok között, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban számos kiadványt készített. Ezek egyike a feltételesség szabályrendszerének részleteit ismerteti, így az őszi és a jövő évi vetésszerkezetek tervezésénél komoly segítséget jelenthet a termelőknek ez a kiadvány, amely a kamara honlapján, a nak.hu oldalon elérhető - írták.  

Kép

Az új szabályrendszer egyik legfontosabb kritériuma a vetésváltásra vonatkozik: két egymást követő évben nem vethető azonos növénykultúra az adott parcellán, de ha a két főnövény között másodvetést alkalmaznak, a vetésváltás teljesül. A másodvetést az adott évi főnövény betakarítását követő 30 napon belül - legkésőbb október 31-ig - el kell vetni, és a vetést követően 15 napon belül bejelenteni. A másodvetésnek mindkét főnövénytől különböző növénycsaládhoz kell tartoznia, így például őszi búza és tavaszi búza nem megfelelő a vetésváltás szabályai szempontjából - hívták fel a figyelmet.

A másik lényeges előíráscsoport meghatározza a nem termő területek és tájképi elemek minimális arányát a szántóterületeken. Ezen felül tartalmazza még a védett tájképi elemek megőrzését, illetve költési és fiókanevelési időszakban megtiltja a sövények és fák kivágását is. Védett tájképi elem például a magányosan álló fa, fa- és bokorcsoport, a gémeskút, a terasz és a kis kiterjedésű tó. A nem termelő tájképi elemek közé sorolható - a védett tájképi elemek mellett - egyebek mellett a fás, cserjés sáv és a kis vizes élőhely.

Az előírás szerint a parlagon hagyott terület legrövidebb pihentetési időtartama január 1-jétől augusztus 31-ig tart, ez idő alatt gondoskodni kell a talaj növényborítottságáról vagy a tarlómaradványok általi takarásáról - olvasható a NAK közleményében. (MTI)

Ez is érdekelhet

 Gróf Serényi Béla kőrisfája
Gróf Serényi Béla kőrisfája az Év Fája címért szállt harcba
KörnyezetBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidőBulvár
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben Gróf Serényi Béla kőrisfája. A putnoki, közel százötven éves fára június 30-ig lehet szavazni.
Év Fája verseny öreg bükkfa
A Bükk 250 éves bükkfája az Év Fája címért versenyez
KörnyezetMiskolcBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidő
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben a Bükki Nemzeti Park 250 éves bükkfája. A Szarvas-kúti rét ikonikus fájára június 30-ig lehet szavazni.
125 éve nem volt ilyen rossz a helyzet
KörnyezetMiskolcBelföldGazdaságBorsod-Abaúj-Zemplén
Több mint száz éve nem hullott ilyen kevés csapadék Magyarországon. Az úgynevezett májusi „zöldár” is elmaradt, ami tovább nehezíti a gazdák helyzetét.
Hosszabb fű, zöldebb város: így működik a Vágatlan május Miskolcon
KörnyezetMiskolc
Tóth-Szántai József polgármester kérésére Miskolc városa és a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. csatlakozott idén a Vágatlan május mozgalomhoz, amelyet az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vezetője, Gajdos László hirdetett meg országosan.