Mindezt úgy, hogy nap közben jóval harminc fokot meghaladó hőmérséklet volt, ugyanúgy, mint a teljes régióban, benne Miskolcon is. Hogy ez az elképesztő hőmérsékletzuhanás hogyan lehetséges, arról Dobos András a Miskolci Egyetem MFK – Földrajz-Geoinformatikai Intézetének munkatársa adott szakszerű magyarázatot a közösségi médiában.
Bejegyzésében leírja, hogy vasárnap hazánkban kánikulába illő országos maximumokat mértek, a Bükk-fennsíkon is hőségnapot regisztráltak. A délután folyamán viszont egy gyors mozgású hidegfront haladt át az országon, és egy lassú hőmérséklet-csökkenés indult meg a fennsík térségében is, ahol a naplemente és a front elhaladása után „kedvező kisugárzási körülmények jöttek létre”. Elállt a szél, kitisztult az ég és a fennsík töbreiben megkezdődött a hőmérséklet zuhanása. A hőmérséklet csökkenése 05:30-kor érte el mélypontját, és ekkor -3,7 °C-kal megszületett az idei nyár hidegrekordja.
- Az idei nyár eddigi lehidegebb hajnala a fennsíkon, mondtam tegnap reggel és ma újra ezt kell mondanom – kezdi szerdai hozzászólását a szakember, amelyből kiderül, hogy a hideg után jöhet még hidegebb a tomboló nyárban, ugyanis az új mérés hajnalban -5,9 Celsiust regisztrált a bükk-fennsíki Mohos-töbörben, a felszín felett két méterrel.
Dobos András szerint, ez az érték csupán három tizeddel magasabb, mint az eddigi három végig mért nyár alatt rögzített abszolút nyári T-minimum. A T-görbe a hőmérsékleti inverzió enyhén zavart kiépüléséről tanúskodik. A tegnapi hidegfront után a Kárpát-medencében nyugalomba jutó, hűvösebb, szárazabb légtömegek jó alapot adtak egy kifejezetten hideg reggelnek a régióban. Az éjszaka első felében még lengedezett a szél, és a felhőzet is bezavart a zavartalan kisugárzási körülmények létrejöttébe a fennsík felett. Így, bár már este hat óra felé megindult a hideg levegő csapdázódása, a késő éjszakai órákban csökkent, majd újra felgyorsult a hőmérsékletcsökkenés.
Mint írja, mindezen hatásokkal együtt összességében érvényesülni tudott a Mohos-töbör mikroklímarendszere – amely a rendkívüli meteorológiai jelenség alapja is -, melynek eredménye a szerda hajnali öt óra harminc perkor rögzített -5,9 fokos T-minimum.
Dobos András megjegyzi, ez az érték bár nem példanélküli, de töbör viszonylatban sem gyakori. Ezzel az értékkel az idei nyár kilencedik fagyos napján vagyunk túl a Mohos-töbör viszonylatában.
A Kerékgyártó Róbert és csapata által monitorozott Vörösmeteor-töbörben is nagyon hideg volt, -2,8 °C-os érték mellett állt be a T-minimum. A Bükk-fennsíkon vélhetően kiterjedt talajmenti, és nagy területű légköri fagyot hozott a hajnal, ismerteti a http://bukk.meteopont.hu/ oldal.
No, de mi is az a természet alkotta nyári fagyasztó a töbör? A Wikipedia szócikke alapján, a töbör (ponor, debrő, dolina) az egyik leggyakoribb és legjellegzetesebb felszíni karsztforma. Kerekded, zárt szintvonalú mélyedés. Átmérője néhány métertől több száz méterig terjed. Egyesek alja sík, másokban határozott mélypont található és esetleg víznyelők vagy zsombolyok nyílnak belőlük. A töbrök hideg, önálló, mikroklimatikus zónák. Ez a magyarázata annak, hogy pillanatnyi hőmérsékletük akár radikálisan eltérhet a körülöttük lévő környezeti hőmérséklettől. Akinek tehát kedve támadna a nyári kánikulában egy töbörtúrához, annak sapka, sál.
