Ugrás a tartalomra

Áder János még sok feladatot lát a magyar vízügynél

Létrehozva
2050-re, azaz 26 év múlva az akkorra már nagyjából 10 milliárdos népesség fele, azaz 5 milliárd ember él majd vízhiányos területen.
Kép
Tata, 2024. november 14. Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány elnöke (b) és Kovács Károly, a szövetség elnöke a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség 2024 évi konferenciáján Tatán 2024. november 14-én. MTI/Kocsis Zoltán

Ennek a társadalmi, politikai, gazdasági és környezeti következményei szinte beláthatatlanok - mondta Áder János csütörtökön Tatán, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség 2024. évi konferenciáján.

A "Mérlegen az EU-tagság 20 éve. Számvetés, felkészülés a jövőre a települési vízgazdálkodásban" elnevezésű konferencián a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a vízgazdálkodás magyarországi helyzetéről szólva kiemelte, nem dicsekedhetünk, van még bőven feladat, de van okunk a büszkeségre. Ugyanis nálunk a csapvíz iható, a magyarországi folyók tisztábban hagyják el az ország területét, mint ahogy hozzánk érkeztek, és működik a vízügyi infrastruktúra.

Szólt arról, hogy a vízügynek 4240 kilométer töltést, 95 ezer kilométer ivóvíz- és 70 ezer kilométer szennyvízvezetéket kell folyamatosan karbantartania; egyúttal szorgalmazta a hálózat rekonstrukciójának felgyorsítását.

A korábbi köztársasági elnök kifejtette: elindult az Alföldön, a Homokhátság területén az elsivatagosodás megállítása, a víz visszatartása, a vízpótlás. Elkészült hét tiszai víztározó, de háromra még szükség lesz. Jó minőségű vízzel kell ellátni a lakosságot, a mezőgazdaságot és az ipart.

Áder János szerint szükséges a vízügyesek bérfejlesztése, a képzés, valamint, hogy ez az ágazat a fiatalok számára is vonzó életpálya legyen. Mindezeken túl meg kell erősíteni a nemzetközi pozícióinkat a tudományban, a gazdaságban és a vízdiplomáciában.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 2013-ban, 2016-ban és 2019-ben szervezett víz világtalálkozót, a Planet Budapest 2021 és 2023 Magyarország és Közép-Európa egyik legnagyobb fenntarthatósági eseménye volt, 2026-ban pedig szintén lesz hasonló rendezvény - jelentette be a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként.

Globális kitekintésként elmondta: ha a jelenlegi tempóban halad az emberiség, akkor az ENSZ által 2015-ben elfogadott fenntarthatósági célokat nem 2030-ra, azaz nem 15, hanem 63 év alatt fogjuk elérni.

Áder János hozzátette, a kevés víz és a sok víz "drámáját" szemléletesen mutatja Spanyolország példája, ahol délre haladva egyre alacsonyabb a víztározók töltöttsége.

A "spanyolok lába alól lassan elfogy a víz", lehetetlenné válik a mezőgazdasági termelés, ugyanakkor volt olyan települése az országnak, ahol néhány óra alatt fél méternyi eső esett - fogalmazott.

Az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára, V. Németh Zsolt köszöntőjében hangsúlyozta, az elmúlt évtizedeket "aranykornak" tekinthetjük, mert mintegy 1000 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések.

Az ország 95,6 százalékán vezetékes ivóvízhez juthatnak a fogyasztók, 83,5 százalékán pedig szennyvízelvezetéssel és tisztítással rendelkeznek a háztartások - tette hozzá.

A jövő feladatai között említette a vízhálózat rekonstrukciós programját, a szennyvíztisztítással el nem látott települések számának csökkentését, valamint a szennyvízben található mikroszennyeződések eltávolításának bevezetését.

(MTI)

 

 

 

 

Ez is érdekelhet

 Gróf Serényi Béla kőrisfája
Gróf Serényi Béla kőrisfája az Év Fája címért szállt harcba
KörnyezetBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidőBulvár
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben Gróf Serényi Béla kőrisfája. A putnoki, közel százötven éves fára június 30-ig lehet szavazni.
Év Fája verseny öreg bükkfa
A Bükk 250 éves bükkfája az Év Fája címért versenyez
KörnyezetMiskolcBelföldBorsod-Abaúj-ZemplénSzabadidő
Döntőbe jutott az Év Fája versenyben a Bükki Nemzeti Park 250 éves bükkfája. A Szarvas-kúti rét ikonikus fájára június 30-ig lehet szavazni.
125 éve nem volt ilyen rossz a helyzet
KörnyezetMiskolcBelföldGazdaságBorsod-Abaúj-Zemplén
Több mint száz éve nem hullott ilyen kevés csapadék Magyarországon. Az úgynevezett májusi „zöldár” is elmaradt, ami tovább nehezíti a gazdák helyzetét.
Hosszabb fű, zöldebb város: így működik a Vágatlan május Miskolcon
KörnyezetMiskolc
Tóth-Szántai József polgármester kérésére Miskolc városa és a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. csatlakozott idén a Vágatlan május mozgalomhoz, amelyet az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vezetője, Gajdos László hirdetett meg országosan.