Az elmúlt néhány hétben számos hír jelent meg a közösségi médiában, illetve az országos sajtóban a Bükkben előforduló medvékkel kapcsolatban. A hitelesség kedvéért a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén észlelt fokozottan védett barnamedvékről a nemzeti park tájékoztatást adott ki, amely teljes terjedelmében a BNPI honlapján olvasható.
Az idén, utoljára májusban készült kameracsapdás felvételeket követően a nyár második felében sétált kamera elé ismét hitelt érdemlő, azonosítható helyszínen barnamedve. A WWF Magyarország Alapítvány kameracsapdája augusztus 18-án felvételt rögzített egy kifejlett egyedről a Bükk-hegység déli részén. A nagyragadozót vadászati létesítmények közelében kihelyezett vadkamera fotózta - írták.
A lakossági bejelentésekkel párhuzamosan a barnamedve több alkalommal elhaladt már korábban ismert helyszíneken, többek közt a BNPI munkatársai által üzemeltetett kamerák előtt is, augusztus, illetve az őszi hónapok során - tudatták.
Sok a téves észlelés
A nyár második felétől néhány olyan lakossági jelzést is helyszíneltek, amelyek alkalmával nem sikerült a barnamedve jelenlétére utaló nyomokat találni, például Miskolcon az Avasi kilátónál. Ezekben az esetekben a telepített térfigyelő kamerák sem rögzítették a faj jelenlétét. Néhány esetben a bejelentők tévesen jelezték medvenyomként más fajok - gímszarvas, borz - által hagyott életnyomokat. Az ősz folyamán a Bükki Nemzeti Park országosan védett területén kívül is, több helyszínen bukkant fel a faj, így Ipolytarnóc és a Komra-völgyi-víztározó közelében, illetve az Észak-Bükk területén, Komló és Tardona térségében - sorolták.
Ebben az időszakban, még olyan felvételt is megosztottak a barmamedvék hazai „rajongói”, ami nem Magyarországon készült – a felvétel sajnos „ceredi medveként” bejárta az országos sajtót. A csapadékosabbra forduló időjárás, majd az ezt követő havazás ismét, több alkalommal eredményezett újabb, medvékkel kapcsolatos megfigyeléseket. A november elején szintén a közösségi médiában közzétett, Felsőhámor – Szeleta – Csókás környékén rögzített medvenyomok kerültek elő, amik nagy valószínűség szerint ugyanattól a példánytól származtak. Ebben az időszakban egy jól körülhatárolt területen, egy másik helyszínen is rendszeres aktivitás mutatkozott a Dél-Bükkben, ahol egy medve napokig egy szórót látogatott, ahol a kihelyezett takarmányrépát ette - osztották meg.
A BNPI működési területén november 19-én az Upponyi-hegység területéről származó, vadgazdálkodói felvétel igazolta a faj jelenlétét. Ebben az időszakban további barnamedvék jelenlétét sem lehetett egyértelműen kizárni. Azonban csak a tényszerűen igazolható egyidejű megfigyelések, vagy más konkrét információk birtokában lehet több példány előfordulásáról határozott kijelentést tenni - állították.
Besétált a kameracsapdába
A november 23-i havazást követően a Bükkben tanyázó medve lábnyomai alapján a csapadékviszonyoknak megfelelően kirajzolódott egy folytatólagosnak tekinthető csapa a Csókási-forrástól Jávorkút felé, ami a Nagy-mezőig tartott, majd onnan délre fordult. Erről a példányról november 25-én, az esti órákban a BNPI egy kameracsapdáján felvétel is készült. A nemzeti park munkatársai a hóval borított területek aktuális határáig több mint tíz kilométer hosszan követték az útját. A medve csapáját gyakran keresztezték az itt élő farkascsalád lábnyomai is - tájékoztattak.
A BNPI állami források felhasználásával és interreges pályázati keretből működtetett kamerái a fokozottan védett fajok előfordulásának napi aktivitását, az őket veszélyeztető körülményeket is dokumentálják. A kihelyezett kamerák többek közt a nagyragadozókkal kapcsolatos információk gyűjtését és ezáltal a lakosság hiteles és érdemi tájékoztatását is szolgálják - hangsúlyozták.
