Általában tavasszal és nyáron végzik el a legtöbb épületfelújítási munkát, amelyek során előfordulhat, hogy fecskefészkekbe ütköznek. Magyarországon minden fecskefaj védett és egész évben tilos a fészkeiket leverni, kivéve, ha erre engedélyt kapott a tulajdonos a természetvédelmi hatóságtól. Azonban a fészekleverést kizárólag költési időszakon kívül, tehát szeptember 30-ától április 1-éig szokták engedélyezni.
Mivel az engedélyeztetési eljárás hosszadalmas lehet, ezért érdemes már most elindítani a helyileg illetékes kormányhivatal természetvédelmi főosztályán – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán a Mályi Madármentő Állomás.
Még senki nincs elkésve
– Minden évben felhívjuk a figyelmet arra, hogy tilos leverni a fecskefészkeket, mert állatkínzásnak és százezer forintos értékhatárnál természetkárosításnak is minősül. Utóbbi két fecske bántalmazását jelenti, mivel egyedenként 50 ezer forintos természetvédelmi értékkel bírnak – tájékoztatott Lehoczky Krisztián, a Mályi Madármentő Állomás vezetője.
– Talán ennek is köszönhető, hogy az emberek jobban odafigyelnek azokra a fecskefészkekre, amelyekről tudnak. Évről évre gyakrabban fordul elő, hogy bejelentik a Kormányhivatalnak, mint hatóságnak, vagy szólnak a legközelebbi nemzeti parknak, vagy nekünk, mint mentőhelyeknek, ha fészekleverést tapasztalnak. Ez egyébként kötelességük is, hiszen törvényi előírás (348/2006. kormányrendelet, 2.§ j pontja), hogy ha valaki sérült védett állatot talál, segíteni kell a megmentésében – számolt be.
Hozzátette, hogy kizárólag engedély birtokában lehetséges a fészekleverés, de csak költési időszakon kívül. Ez a szabály minden magyar állampolgárra érvényes, függetlenül attól, hogy milyen pozícióban van. Az engedélyeztetési eljárás nem feltétlenül tart 90 napig, de akár ennyi is lehet. Tehát az ingatlantulajdonosok még most sincsenek elkésve az eljárás megindításával. Arra is érdemes számítani, hogy sokszor kérni szokták az eltávolított fészkek pótlását műfészekkel.
Rendkívül hasznos állatok
– A fecskék érkezésére tavasszal számíthatunk, áprilisra már egy ideje hazánkban tartózkodnak. A molnárfecskék érkeznek meg először, utána a füsti fecskék. A partifecskékkel ritkábban lehet találkozni épületek közelében, mert külterületen élnek, tavak mellett, homokos, lösz-, vagy bányafalakban – ismertette a madármentő.
Elmondta, hogy a hazai fecskeállomány drámaian lecsökkent, a hatvan százalékuk eltűnt és ez a folyamat a mai napig nem állt meg. A negatív tendenciát a nagyüzemi mezőgazdaság elterjedése, az állattartó telepek megszűnése, a szúnyogirtó idegméreg alkalmazása, a vonulás alatti vadászatuk, a fészekleverés, a klímaváltozás és az élőhelyük beszűkülése okozta. Mindez azt eredményezi, hogy kénytelenek beköltözni a számukra nem éppen ideális városba.
– Ezek a kismadarak rovarokkal táplálkoznak. Egy fecske évente 1 kilogramm rovart pusztít el, köztük is sok olyat, amelyek az emberek számára kellemetlenek, vagy betegségeket terjesztenek. Például legyeket, szúnyogokat, amelyek a kutyák szívférgességét, a szarvasmarhák kéknyelv betegségét, vagy az emberre is veszélyes nyugat-nílusi lázat terjeszthetik – hangsúlyozta a szakember.
Viharok miatt is mentenek
Mondandóját kiegészítette azzal, hogy mentésre nem csak illegális fészekleverésnél lehet szükség, hiszen a fészkek viharos időjárás miatt is leszakadhatnak. Sőt olyan is előfordul, hogy az idő előtti forróság miatt kikerülnek a fészekből a még repülni nem tudó fiókák. Például, ha beesnek egy úszómedencébe, onnan jó eséllyel nem tudnak kikászálódni.
