A tárlat anyagát Pálfi György nyugalmazott egyetemi oktató állította össze, és a Magyarok IX. Világkongresszusa mellett a Magyarok Világszövetsége is támogatta a vándorkiállítást. Utóbbi elnökségi tagja adta át a kiállítást a miskolci közönségnek. Bodnár József köszöntőjében felidézte, Pálfi arra kérte őket, hogy gondoskodjanak az összegyűjtött anyagról, és vándorkiállításként juttassák el az anyaország mellett a külhoni városokba is.
– Büszkék lehetünk arra, hogy elődeink, magyar tudós elmék, feltalálók mit tettek le az asztalra, mit adtak a nagyvilágnak – húzta alá.
Tizenegy tablón olvashatunk a Nobel-díjasaink életéről, munkásságáról, de olyan területeken elért világraszóló sikerekről is, mint az atomenergia, az űrkutatás, az informatika, vagy éppen a gyógyszerészet.
– Tizenöt éves munka van ebben az anyagban, mintegy 330 magyar tudós munkásságának összegzése – mondta el megnyitó beszédében Rózsa György főlevéltáros, aki kiemelte: minden kategóriában van Nobel-díjas tudósunk.
Mint ismert, november 3. a magyar tudomány ünnepe, 2003-ban döntött erről az Országgyűlés. 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalapítására. – Ezt ünnepeljük most, és ehhez kapcsolódóan adunk otthont Miskolcon a vándorkiállításnak – tette hozzá Prokai Margit könyvtárigazgató.
A magyar származású Nobel-díjasok névsora, tevékenységük időrendjében:
Lénárd Fülöp, 1905, fizikai
Bárány Róbert, 1914, orvos-élettani
Zsigmondy Richárd, 1925, kémiai
Szent-Györgyi Albert, 1937, orvos-élettani
Hevesy György, 1944, kémiai
Békésy György, 1961, orvosi
Wigner Jenő, 1963, fizikai
Gábor Dénes, 1971, fizikai
Friedman Milton, 1976, közgazdasági
Polányi János, 1986, kémiai
Wiesel Elie, 1986, béke
Harsányi János, 1994, közgazdasági
Oláh György, 1994, kémiai
Majláth Judit, 1997, béke
Kertész Imre, 2002, irodalmi
Herskó Ferenc, 2004, kémiai.
