Ugrás a tartalomra

Mindannyian hozzájárulunk a kultúra megteremtéséhez

Létrehozva
A magyar kultúra napján Kölcsey Himnuszának születését ünnepeljük. De kultúránk nemcsak az irodalomból és annak megzenésítéséből áll. Számos terület tartozik hozzá, amiknek száma a történelem során változott. Gyulai Évát, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézetének tanszékvezetőjét, egyetemi docensét kérdeztük.
Kép
Korábbi felvétel Fotó: Mocsári László

A kultúra fogalmát nehéz röviden meghatározni, hiszen az egyes korszakok tudományossága más és más definíciót határozott és határoz meg. Az egyes szaktudományok, sőt társadalmi csoportok is sokszor mást értenek alatta. Az azonban biztos, hogy segíti az embert, hogy az életviszonyok minden területén kiismerje magát, és segíti a társadalmat annak működésében. 

A latin ige (szótári alakjai: colo, colere, colui, cultum) jelentése művel, tisztel. A szót már a klasszikus római társadalom nyelvhasználatában is használták a föld megművelésére, gondoljunk csak az agrikultúra szavunkra. Jelentette továbbá bizonyos embertársaknak, legfőképpen a klasszikus római mitológia isteneinek tiszteletét, ez például a kultusz szavunkban található meg. Valamint nem kevésbé értették alatta a valamilyen tárgyra irányuló emberi foglalkozást, alkotást.

„A kultúrát magyarul műveltségnek és művelődésnek is mondhatjuk, lényegét tekintve az ember sokrétű fizikai és főként szellemi tevékenysége, amellyel belehelyezi magát társadalmi és természeti környezetébe, a társadalom pedig a kultúra segítségével képes magát meghatározni, magát és intézményeit működtetni, s ezzel önmagát fenntartani” – nyilatkozta Gyulai Éva.

A premodern társadalmakban a kultúra egyben kiváltságot, a társadalmi elithez tartozók privilégiumát jelentette; a köznép kultúráját, a népművészetet, a népköltészetet és népzenét a magasabb társadalmi csoportok nem tartották méltónak a kultúrába való beemelésre. A polgári társadalmak fejlődésével azonban a műveltség keretei egyre inkább kitágultak, a tudomány művelői, sőt a társadalmi elithez tartozók a 18-19. századtól egyre nagyobb érdeklődéssel fordultak a néphagyományok, a népi kultúra felé.

Érdekes, hogy köznapi értelemben az embert, a személyt nem az általános értelemben vett kultúrához való tartozása, iskolázottsága, hanem főként viselkedéskultúrája alapján minősítik kulturáltnak, vagyis a kulturáltság itt elsősorban nem a képzettségre vonatkozik, hanem a jól neveltségre, megfelelő viselkedésre (ahogyan az angol well-educated sem csak azt jelenti, hogy jól képzett, hanem: jól nevelt, illedelmes). Így kulturált ember az, aki a legkülönfélébb helyzetekben képes a körülményekhez igazodva, mások által is elismerten viselkedni.

Ez is érdekelhet

Kórusmű-pályázatot írtak ki Assisi Szent Ferenc emlékére Miskolcon
KultúraMiskolcBorsod-Abaúj-Zemplén
Zeneszerzőket várnak a IV. Miskolci Ars Sacra Fesztivál alkotói felhívására.
Rock’n’roll-lal készülnek ősbemutatóra
Kultúra
Különleges családi előadásra készül a Csodamalom Bábszínház: március 21-én, délelőtt fél 11-től mutatják be a Graffaló, avagy az Óriásfaló kisegér című bábmusicalt. Szilner Olivér rendezővel beszélgettünk.
Izraeli ízek költöztek a Zsidóházba
KultúraMiskolcBelföldVilágEgyház
Izraeli ételek elkészítését tanulhatták meg az érdeklődők vasárnap délután a miskolci Zsidóházban, ahol az „Izrael konyhája” című főzőtanfolyamot rendezték meg. A programot Sepsi Balázs séf vezette, aki a Vidék Íze magazin szakácsa és a Kóser Catering vezetője.
Esztenás táncház Miskolcon. Fotó: Grúz Bence
Van kilátás folytatásra
KultúraMiskolcÉletmód
Már az Esztenás nélkül is lenne Esztenás táncház Miskolcon. Tóth Arnold zenész és szervezővel beszélgettünk arról is, hogy bizony kineveltek egy újabb Esztenás generációt.