Ugrás a tartalomra

Éhezés és diktatúra: a történész rávilágít az éhínség és a szélsőséges nézetek terjedése közti összefüggésre

Létrehozva
Paksa Rudolf történész kipróbálta a Horthy-korszak szegényparaszti étrendjét, melynek alapját a híg, kalóriaszegény levesek jelentették. Érdekes következtetésekre jutott.

A testünk lényegében egy erőmű, hiszen – részben – energiává alakítja a bevitt anyagokat. Ezeknek minősége és mennyisége számos dolgot befolyásolhat. A Történettudományi Intézet munkatársa, Paksa Rudolf a kutatásai érdekében saját bőrén is megtapasztalta ezt.

- A gazdasági világválság időszakában falusi iskolák tanulóival íratták össze, mit ettek az elmúlt héten. A legtöbb étkezés valamilyen híg levest, például korpalevest tartalmazott. Emellett többnyire kenyeret fogyasztottak hagymával. Ha valamilyen húsféle megjelent, az főként a szalonna volt. Nagyjából ezekből állt össze a menü.
Paksa Rudolf kutatási témája a két háború közti időszak szélsőjobboldali mozgalmai. Érdekes összefüggést talált e között és a korabeli étkezési szokások között.

- Feltűnt, hogy a vonatkozó sajtótermékek szerint leginkább a szegényparaszti rétegeket tudták megszólítani – például a Böszörmény Mozgalom az Alföldön. A sajtóhíradások szerint ezek a szegény parasztok borzasztóan néztek ki: alultápláltak és nyomorúságosan öltözöttek voltak.

Minimális kalórián

A gazdasági világválság következtében sokan tengődtek igen nehéz anyagi körülmények között. - Jelentős társadalmi csoportok voltak, amik egészen minimális koszton éltek. Ráadásul az ételeik döbbenetesen kalóriaszegények és vitaminhiányosak voltak. Felmerült bennem a kérdés, milyen hatással van az emberre egy ilyen étrend?

Paksa Rudolf szerint, ha valaki – csak néhány napig – ezeket a híg leveseket, kalóriaszegény ételeket eszi, annak nem csak fogyás lesz a következménye. Meghatározza a szellemi képességeket is, azt, hogy mennyire leszünk képesek racionális döntéseket hozni, átgondolni dolgokat, összefüggéseket. Az agyunk működéséhez ugyanis szénhidráttöbbletre van szükség.

- A Horthy-korban nemcsak a fegyvere miatt tudott egy egész kocsmát helyretenni egy-két csendőr, hanem azért is, mert akiket meg kellett rendszabályozni, gyakran nem voltak mentálisan elég jó állapotban ahhoz, hogy képesek legyenek tervezni vagy összefogni. Ugyanez igaz egyébként a korszak végén lágerekbe gyűjtött zsidóságra is.

Test és szellem

A történész saját maga is kipróbálta, milyen hatása van annak, ha valaki a korabeli parasztok étrendjét követi néhány napig.

- Meglepően hamar legyengültem. Nem végeztem ebben az időszakban kifejezett fizikai munkát, de amikor kellett volna, nem voltam rá képes. Egyik nap például bicikliztem. Egy hagyományos mountain bike-kal tekertem, amikor egy kisgyerek megelőzött. Kíváncsi voltam, vissza tudom-e előzni, de nem ment. Nem tudtam izomerőt koncentrálni 4-5 nap éhezés után. Emellett a gondolkodás is nehezebben ment: csak az egyszerű, lebutított mondatokat voltam képes felfogni, megérteni.

Ez is érdekelhet

Fiatal tehetségek a Csillagszínpadon
KultúraMiskolcSzabadidő
Tehetségkutató versenyt rendezett a Miskolci SZC Szentpáli István Technikum, ahol a diákok énekben, versmondásban és táncban is bemutathatták tudásukat.
Itt intimebb lesz
KultúraMiskolc
Új játszóhelyet avattak a TTH-ban szerdán. A Latabár-teremben megnyitották Éder Vera színészportré kiállítását is.
Így kezdték újra életüket
Kultúra
Különleges találkozásnak ad otthont a Grizzly: a „Kispénteki beszélgetések” sorozat jövő heti estjén két markáns személyiség osztja meg történetét a közönséggel. Vihula Mihajlo gitárművésszel és Jacsó Gizella „hivatásos túlélővel” beszélget a házigazda.
Halál a kávéházban
Kultúra
Nem, nem egy krimi címe ez, hanem egy programsorozat, ahol kávéházi keretek között beszélgetnek a résztvevők életről, halálról.