Minden korban kincsnek számított az itt készült papír, s mindehhez a szóban forgó patak rohanó vize szolgált segítségül. A gyár ma is működik, fő profilja a biztonsági papír gyártása. Több ország papírpénzéhez, útlevelekhez és más fontos iratokhoz készülnek a papírok. Sokan nem is gondolják, hogy amikor kezükbe veszik néhány európai ország papírpénzét a diósgyőri munkásember és legfontosabb munkatársa, a Szinva patak kincsét tartják markukban.
Aztán ahogy lejjebb ér a patak, már különös látogatókat fogad. Diósgyőrben gyakori vendégei a récék meg a különféle gázlómadarak. Utóbbiak kimért léptekkel le-föl járnak éles szemeik a rohanó vízben figyelmetlenül forgolódó apró halak után kutatnak. Aki türelmes, meglesheti a diósgyőriek „kolibrijét”, a víz felett cikázva repülő és csodálatos színekben pompázó jégmadarat. Amíg ők fentről keresik a patak víz alatti lakóit, addig lent bokrok árnyékából, kövek közé bújva pisztrángok, domolykók lesnek áldozatukra.
A II. János Pál pápa téren reggeltől estig van élet, van, aki a míves, diósgyőri vaskultúrát idéző híd korlátjára támaszkodva nézi a vizet, mások padokon ülve diskurálnak, megint mások a szépen kiépített Szinva-partig merészkednek, és megmártóznak a patak tiszta vizében. Agóra született itt az elmúlt évtizedben, a diósgyőriek barátságos találkozóhelye, egy új Szinva terasz, ahol néhány hét múlva – szeptember 8-10-e között - a Szinva Örökség Napok kiváló előadói szórakoztatják közönségüket.
Aztán a patak útja nagy királyunk díszes vidéki várához invitál bennünket jó néhány középkori hangulatot idéző épület között kanyarogva. Sok idő telt már el a vár felújítása, majd egy ötlettől vezérelt újjáépítése vagy átépítése óta, de még mindig épül. Nem baj, a Szinva ráér, megvárja, még akkor is, ha addig nagyon sok víz lefolyik rajta. A diósgyőriek nem felejtik el, hogy egykoron itt fogadta Nagy Lajos király a velenceiek küldöttségét, akik ajándékok sokaságával próbálták elnyerni a király kegyét, aki elrendelte, hogy ezentúl Velence főterén, a Szent Márk téren minden nap délben húzzák fel a magyar király tiszteletére az Anjou-liliomos lobogót. Ez így is lett, de a király néhány év múlva bekövetkezett halála után már másképp gondolták.
Diósgyőr nevét viseli egy nagy múltú sportegyesület, melynek labdarúgócsapata az ország egyik legnagyobb szurkolótáborának örvend. A Szinva vezet bennünket a DVTK impozáns stadionja felé, ahonnan már messzire hallatszik a szurkolók éneke. „Amíg élek én, nem érdekel más, csak a Diósgyőr, csak a Diósgyőr, csak a Diósgyőr.” A Szinva Örökség Napok szervezői is ott vannak közöttük, együtt énekelnek velük.
