Tavaly decemberben Béres Attila bejelentette, újraindul a Miskolci Nemzeti Színház igazgatói posztjáért. A teátrum sikerkovácsa 2015 óta vezeti a város legnagyobb művészeti intézményét. Az elmúlt kilenc évben a színház – a mostani művészeti tanács munkája mentén – nem csak az országhatárokon belül ért el kritikai sikereket, de nemzetközi szinten is léptéket váltott. Sőt, ami a legfontosabb, a miskolci közönség is tenyerén hordozza az intézményt. Az igazgató megbízása azonban 2025. január 31-én megszűnik, ezért új pályázatot kell kiírni, amit – jogszabály szerint – legkésőbb július 31-éig közzé is kell tenni.
A direktor korábban arról is beszélt a minapnak, hogy jó, ha minél hamarabb kiderül, milyen irányítás alatt folytatja a működését a Miskolci Nemzeti Színház. Elmondta, a tervezés miatt fontos leginkább az igazgatói pozíció kérdésének mielőbbi tisztázása. Emellett pedig az is tényező, hogy a miskolci teátrum az Európai Színházi Unió tagja lett tavaly novemberben. Ez pedig, Béres Attila szerint hosszú távú gondolkodást igényel.
Az előre hozott kiírást megszavazta a közgyűlés is, a labda azonban egy ideig a Kulturális és Innovációs Minisztériumnál pattogott – lévén az intézmény kettő finanszírozású, így a pályázattal kapcsolatos döntés is két bólintást igényel.
Végül azonban elmaradt a kötélhúzás: a kormány.hu oldalára május 9-én felkerült az ügyvezetői munkaköri kiírás.
A pályázatokat a megjelenéstől számított 30 napon belül kell leadni, az igazgató személyéről pedig a közgyűlés dönt. Bár június 9-én lesz a választás, az új testület csak októberben kezdi meg a munkát, tehát a színházigazgató személyéről még a mostani felállásban dönt majd a közgyűlés.
Az ITT elérhető kiírás egyébként tartalmazott számos, a színház működésére vonatkozó információt. Leírja többek között, hogy az intézménynek 290 állandó dolgozója van, és 27-en dolgoznak megbízásos szerződéssel, vagy vállalkozóként a színháznál.
A vezetés feladatait is kijelöli, úgy, mint klasszikus és kortárs magyar, valamint színvonalas világirodalmi művek bemutatása, a színház közönségének megtartása, valamennyi korosztály megszólítása, és együttműködés határon túli rendezőkkel.
