„New Function – Művészek, mérnökök, kivitelezők” címmel nyílt tárlat január 30-án, csütörtök este a Rákóczi-házban, ami az MNB Arts and Culture, valamint a Miskolci Galéria együttműködésével valósult meg. A üvegtárgyakból, szobrokból, objektekből és vászonra festett olajképekből álló kiállítás március 16-ig látogatható és egy ingyenes elvihető kiadvány is készült hozzá. A kiállításmegnyitón, amelyet sajtótájékoztató előzött meg, fúvószenével a Palota Harsona Kvartett közreműködött.
A tárlat fókuszában olyan művészek állnak, akik praxisukban szoros kapcsolatot ápolnak a technológiai és ipari fejlődéssel. A kiállított tárgyak arra a folyamatra reflektálnak, amelynek során az új és régi ipari eljárások, eszközök, illetve anyagok beépülnek a művészetbe, kiegészítve a klasszikus hagyományokat. A váratlan funkciók felfedezése ugyanannyira bizonyítja a mérnöki gondolkodás sokoldalúságát, mint a művészi kreativitást – tudtuk meg Fülöp Tímeától, a kiállítás kurátorától, aki a megnyitó végén tárlatvezetést tartott.
„A Miskolci Galéria és a Herman Ottó Múzeum részéről örömmel és nagy megtiszteltetéssel befogadott kiállítás nyílik meg, amit érdekes koncepció alapján válogattak össze” – mondta köszöntőjében Kákóczki András, a Miskolci Galéria tagintézmény-vezetője és köszöntötte a jelenlévőket.
A kultúrára nyitott város
„Nagy örömmel vagyok ismét itt, aminek az az oka, hogy Miskolc újjászületésen megy keresztül. Ennek az elsőszámú katalizátora ma a kultúra. Ugyanis Miskolc hatalmas kulturális kincset foglal magában és nyitott a befogadásra is. Az elért eredmények pedig azt mutatják, hogy a város jó gazdája ezeknek a kulturális értékeknek.” – hívta fel a figyelmet Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. Majd megemlítette, hogy április 30-án megnyithatta a Herman Ottó Múzeum új szárnyát, mintegy 1 milliárd forintos kormányzati és európai uniós támogatásból.
„Ahhoz azonban, hogy egy műalkotás az élő alkotóművészetből a halhatatlan művészetbe átkerüljön és megjelenjen egy kiállításon, nem elég a tehetség, hanem támogatókra is szükség van. Ezt a mecénás szerepet most a Magyar Nemzeti Bank vállalta fel. A tárlat hasonló folyamatot mutat be, mint, ami Miskolcon is végbemegy, ahol az ipari múlt kreatív irányba fordul és megjelenik a modern művészetben” – fűzte hozzá.
Víziók és megvalósítás
„Ami itt a teremben és Miskolcon történik, az nagyon izgalmas. Sok mindenre van szüksége a városnak, de két-három dolog különösen fontos. Az egyik, hogy legyenek vízióink arról, hogy mit gondolunk magunkról, amit kifejez a Bükk városa program. Ebben jelentős szerep jut a kultúrának és annak, hogy mit tud kezdeni Miskolc az ipari örökségével. Továbbá a 130 hektáros Lenin Kohászati Művekkel, mint tájsebbel és a sebbel, ami minden miskolci lelkében tapasztalható ennek kapcsán” – vetette fel Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere.
„Ehhez szükség van a művészekre és a mérnökökre is. Ezen a kiállításon találkozik a művészi kreativitás a mérnöki precizitással. Azt szoktam mondani a kollégáimnak, hogy akkor születnek nagyon jó dolgok a világban, ha a Word-öt és az Excel-t egymás mellé tesszük. Azaz azokat a szakembereket vonjuk be egyidejűleg, akik egyikhez, vagy másikhoz jól értenek. Találjunk ki bármit mi politikusok, ha nem tudjuk úgy az emberek elé tárni, hogy ők is fontosnak érezzék, akkor nem lehetünk sikeresek” – emelte ki.
Művészpártoló bankok
„Ez a kiállítás ipar és művészet, tudomány és művészet kapcsolatával foglalkozik. Százéves európai tradíció, hogy a jegybankok - köztük az Európai Központi Bank is - nagy kortárs képzőművészeti gyűjteményeket halmoznak fel. A Magyar Nemzeti Bank társadalmi felelősségvállalási stratégiája részeként, 2020-ban kezdte meg ennek a gyűjteménynek az építését. Ebben jelenleg 1400 alkotás szerepel az 1950-es évektől a jelenkorig, ami digitalizált formában honlapunkon is megtekinthető” – ismertette Hamvai Kinga, az MNB művészeti divíziójának, az Arts and Culture-nak a vezetője.
Elmondta, hogy a művek között jelentős anyag a neoavantgárd művészkörnek a munkái, amelyet a tárlaton Ficzek Ferenc alkotásai reprezentálnak. Gáspár György és Bullás József a középkorosztályt képviselik. Nemes Márton a legfiatalabbak közé tartozik, aki tavaly a velencei képzőművészeti biennálé kísérőrendezvényén képviselhette Magyarországot. Batykó Róbert pedig miskolci alkotó, aki elsőként kapott Mazsaroff-díjat.
Hozzátette, hogy az MNB rendszeresen rendez saját kiállításokat, de nem saját épületében, mert az a kívülállók számára zárt tér. Emellett kölcsönöz műtárgyakat galériáknak, intézményeknek, valamint kultúrdiplomáciai funkciót is ellát a gyűjteményük és segítik a művészek nemzetközi ismertségét.
A megnyitón jelen volt még: Bozó Péter, a Magyar Nemzeti Bank-Ingatlan Kft. ügyvezetője és Nagyházi Lilla, a gyűjtemény vezetője.
