A természetből kiragadott színes életképeket és az otthon nyugalmát árasztó csendéleteket fest modern stílusban Gondosné Szabó Éva polgári születésű, tiszaújvárosi képzőművész. Az alkotónak gyermekkori álma valósult meg azáltal, hogy nyugdíjasként művészi szintre fejlesztette az olajfestés technikáját. Most „Klasszikus és Modern” címmel nyílt kiállítása az Ady Endre Művelődési Ház Galériájában február 6-án, csütörtök délután. A tárlat február 28-ig, hétköznaponként 9-től 18 óráig tekinthető meg.
A kiállításmegnyitón verssel Tóth Lőrinc Ágoston a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon 12. c osztályos tanulója, valamint az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Tagiskola tanárai: klarinéttal Tóth Gábor, zongorával Tóth Anikó közreműködtek. A tárlatot Kormos Dénes művésztanár, az alkotó mestere, a tiszaújvárosi Pataki János Képzőművészeti Kör vezetője nyitotta meg.
„Ez a kiállítás arról szól, hogy valaki veszi magának a bátorságot, mert gyermekkorában volt egy vágya és egy jó rajztanára, aki inspirálta a festészeti pálya felé. Az volt az elképzelése, hogy esetleg kirakatrendező, vagy porcelánfestő lesz és művészettel fog foglalkozni. A végén mégis közgazdasági pályára ment” – osztotta meg tanítványáról Kormos Dénes művésztanár.
„Eltelt harmincöt év és eljött a bűvös nyugdíjas időszak, amikor az unokák festőfelszereléssel kedveskedtek neki, így néhány éve elkezdett festeni. Gazdagabbá tette Évát a festészet, a művészet emberileg és egyéniségében is. Megtalálta a flow-t, azt a lelki energiát, ami erőt ad a mindennapjaihoz” – fűzte hozzá.
Beszámolt róla, hogy Gondosné Szabó Éva nagyon szép fejlődési utat járt be és a művészete gazdagodott. Ahogy ismerkedett az olajfestés technikával egyre jobban megjelentek nála a kevert színek, aztán a kontrasztok. Majd Paul Klee svájci festőt és grafikust idézte: „A művészet nem a láthatót adja vissza, hanem láthatóvá tesz” mondván, hogy ez a plusz az alkotónál is feltűnt egy idő után, különösen monokróm képein. Képessé vált arra, hogy ne csak objektumokat fessen, hanem átadja azok legbelső lényegét, vagy szimbólummá tegye őket.
Ezt követően a művész köszönetet mondott tanárának és mindazoknak, akik lehetővé tették a kiállítást. Bemutatkozásában pedig így fogalmazott: „Rohanó világunkban a festészet által szeretnék másoknak örömöt, önmagamnak megnyugvást szerezni. Festményeim által tudom a lelkemben lakozó örömteli érzelmeket kifejezni” – írta Gondosné Szabó Éva.
