Ugrás a tartalomra

„Mindig a szolgálat volt a legfontosabb”

Létrehozva
Miskolc nagyon sokat jelent számomra, 1950 óta élek itt. Látom a város hihetetlen mértékű fejlődését, az előrelépést úgy a gazdaság, mint a közlekedés terén – mondja Nagy Alfréd, aki életútja során elért eredményei, emberi magatartása és értékrendje, valamint Miskolcért végzett munkája alapján Gálffy Ignác életműdíjat kapott.
Kép
Fotó: Végh Csaba

Nagy Alfréd a felvidéki Losonc mellett, Vilkén született, 1938-ban. Meg kellett tapasztalnia a kitelepítés borzalmait, vasúti tehervagonban szüleivel és húgával Magyarországra szállították. Kál után Miskolcon kezdték újra életüket. A középiskolás éveit meghatározta az 1956-os forradalom, aminek a Földes Ferenc Gimnázium diákjaként aktív résztvevője volt. Barátaival a 2000-es években megalakították a Széchenyi ’56 emlékbizottságot, mellyel a Széchenyi név újrafelvételéért küzdöttek. Az iskola falán elhelyeztek egy Széchenyit ábrázoló emléktáblát, amelyet ő adományozott, s amelyet a város a hivatalos megemlékezések részeként megkoszorúz. 

Iskolái végeztével a Magyar Államvasutaknál kezdett dolgozni, kezdetben előmunkás, később vonalbiztos lett a pályafenntartásban. A 70-es években levelező tagozaton elvégezte a Nehézipari Műszaki Egyetemet, ahol okleveles gépészmérnöki diplomát szerzett. A vasútnál negyven évig szolgált, műszaki osztályvezető lett. A miskolci igazgatóság teljes szolgáltatási területén, Záhonytól Budapest határáig hozzá tartozott minden, ami műszaki jellegű: pályafenntartás, biztosító berendezések, beruházások és a különböző vasúti épületek. Munkája során rendre komoly elismeréseket, kitüntetéseket kapott, beosztottjai szerették, mivel kiállt értük és szakmai értékeket képviselt. 

Kép

– Pályám során bejárhattam az egész országot, a világot. De szépséget jelentett számomra az is, hogy az emberek biztonságáért feleltem. A szolgálat volt a legfontosabb számomra. A munkatársaimnak is mindig azt mondtam, hogy nem „melózni” mégy, hanem szolgálatba. Kemény vezető is voltam, de sokoldalúságomat és bátor irányításomat elismerték a szakmában – mondja.

Nyugdíjba vonulását követően néhány évig – főként vasútépítéssel és tervezéssel foglalkozó – magánvállalkozásnál dolgozott főmérnökként. Aktív szerepet vállalt a Közlekedéstudományi Egyesület munkájában, aminek elismeréseként életmű díjat kapott 2019 januárjában.

Nyolc éve a Miskolc Városi Közlekedési Zrt.-nél tölti be a felügyelőbizottság elnöki posztját, ahol jól kamatoztathatja hatalmas mennyiségű szakmai tudását és élettapasztalatát.

Ez is érdekelhet

IV. Szinva Örökség Kupa horgászverseny_BluePixel
Horgászversennyel és medertisztítással folytatódott az ötödik Szinva Örökség Napok
MiskolcSzabadidőKörnyezet
Horgászversennyel és közösségi medertisztítással folytatódott szombaton az V. Szinva Örökség Napok programsorozata.
Képgaléria
II. JátszóTÉR fesztivál
Nagy játszótérré változott Miskolc
MiskolcSzabadidő
Családi programokkal, koncertekkel, játékokkal és kézműves foglalkozásokkal indult el szombaton a kétnapos miskolci fesztivál. A programok három helyszínen, a Művészetek Házában, az Avasi kilátónál és a Csengey-kertben várták a gyerekeket és a felnőtteket.
Ömlik a víz a csőből: vízszivárgás miatt bontották fel a Gofrizz előtti területet
Ömlik a víz a csőből: vízszivárgás miatt bontották fel a betont Miskolcon
Miskolc
Váratlan vízszivárgás történt Miskolcon. A Vologda utcában, a Gofrizz üzlet előtt a teraszt és a járdát is teljesen fel kellett bontani, miután meghibásodás történt a vízvezetéknél.
Szabó János, az utolsó céhbeli csizmadia Miskolcon
Szabó János, az utolsó céhbeli csizmadia Miskolcon
Miskolc
Több fővárosi újság is készített interjút Szabó Jánossal, az utolsó miskolci, még céhbeli csizmadiával. A valóságban azonban csak egy interjú készült 1925-ben, melyet kisebb-nagyobb módosításokkal a következő tíz évben több újság is átvett.