Bár egész évben sokak kedvence a fánk, igazán farsangkor lesz főszereplő. A vidám télűzés közepette tucatszám fogy a szalagos, a csöröge, a rózsa, a töltött, a bécsi.
A szájhagyomány szerint a bécsi fánkot egy pék felbosszantott feleségének köszönhetjük. A mester pékségében olyan finom kenyérféléket és péksüteményeket kínáltak, hogy a hasukat szerető bécsiek képesek voltak a város bármely végéből is elzarándokolni értük. Miután a pékmester az égi sütődébe távozott, a felesége vitte tovább az üzletet. Az özvegy egymaga nehezen bírta az iramot. A türelmetlen vevők viszont nem kímélték, és különböző, nem túl hízelgő megjegyzésekkel illették. Sikerült is egyszer az asszonyságot úgy felbőszíteni, hogy az cifra káromkodások közepette kikapott egy darabot a kelt tésztából, és a szemtelenkedő vásárló képébe irányozta. Szerencsére elvétette a célpontot.
A tészta egy forró olajjal teli lábasban landolt – így készült el az első fánk, amely már a helyszínen nagy sikert aratott.
A Termelői Napon többféle fánkot is kóstolhattak a vásárlók, az Aranykorona Étterem standjánál pedig különféle farsangi finomságokkal kényeztethették ízlelőbimbóikat. Választhattak burgonyalángost különféle raguval, vagy tepertőkrémet házi kenyérrel, eltérő feltétekkel. Az Agyagbanda Zenekar koncertje és táncmulatsága felpezsdítette a hangulatot. A mulatsághoz pedig álarcot is készíthettek a gyerekek a MINŐIES Alapítvány segítségével.
A jó hangulatú közösségi program öt éve töretlen sikernek örvend. Találkozási pontot jelent a termelők és a fogyasztók között, elősegítve így a tudatos vásárlást; emellett pedig lehetőséget biztosít a helyi őstermelőknek is.
