Külön szabályzat szerint a stencilezett kőnyomatos brosúrákat a páncélszekrényben kellett tárolni. Hajtott a kíváncsiság, mi a fene foglalkoztatja az ország vezetőit, s mi az, amiről politikai éretlenség címén nem tudhatunk. Időnként, egyszerű slapajként magam is belelapozhattam, ha éppen egy-egy példányt a főszerkesztői íróasztalon felejtettek. Egy idő után magamtól jöttem rá, hogy a hírek, az írások zöme a Szabad Európa rádióból lettek lejegyezve.
Emlékszem mikor összegyűltünk, Dezső körbenézett, együtt vagyunk e majd személyesen ellenőrizte le, nincs e idegen a folyóson, s zárva e a szoba ajtaja. Majd elmondta, hogy a Duna deltájában Románia és Bulgária szegényebb régióiban tombol a kolerajárvány. Hozzátéve, maradjon köztünk. S nekem jutott a feladat, hogy a könyvtárban mindent tudjak meg a járvánnyal kapcsolatos összes tudnivalóról. Teljesítettem a titkos megbízatásomat. Feljegyeztem az összes tüneteit, sőt még küldetésem okát leplezve a köjál vezetőjét is kifaggattam. Különösnek tartotta a kíváncsiságomat, jómagam meg nem készültem fel hihető alibire, mégis jobbnál jobb hasznos tanáccsal felvértezve mentem vissza a Bajcsy Zsilinszky úti sajtóházba. Expozémban kifejtettem, hogy a himlő és a kolera között mi a különbség. Kiokosítottak a fekete és a bárány vagy a rózsa himlő közötti különbségekről, de még a mumszról is tájékoztattam a kollégákat. Amikor szóba került, hogy az utóbbi esetében még a férfiasságunk is rámehet magunkban pánikoltunk.
Dezső akkor cserébe már azt is elmondta, hogy az újságíró szövetség jóvoltából több Észak-Magyarországos kollégánk mostanában érkezett haza a csereüdülésről Bulgáriából és Romániából. Azt is kinyomoztuk, hogy kik voltak azok a szerencsések.
Talán ez volt az egyetlen időszak a sajtóházban, amikor mindannyian törölközővel, szappannal vonultunk a folyosó végi mosdóba. Jó ideig különböző trükkökkel kerültük a pacsit és a hátbeveregetős puszilkodás is kiment a divatból. A harmadik emeleten. Mi ugyanis erről a titkos akciónkról egy szót se ejtettünk az egy emelettel lejjebb dolgozó kollégáknak.
Talán ez volt az egyetlen kőnyomatos, aminek a hasznát a bőrünkön érzékeltük. Tisztába jöttünk a kézmosás összes rejtelmeivel…
