Gyurján Lujza szerint nagyon gördülékenyen ment az átállás „home schoolba”. – Hallottam másokat, hogyan szenvedtek az elején, hogy minden a helyére kerüljön. Hozzájuk képest mi jobban, gyorsabban megoldottuk a problémákat. Nyilván más volt így tanulni, mint bent az iskolában, bár szerintem szeptemberre így is mindannyiunknak megmarad a tudása. Nekem a legrosszabb az volt, hogy hiányzott az osztály.
Kiss Martina azt mondta, annak örült, hogy jobb jegyet lehetett kapni. – A tanárok másképp álltak hozzánk most, mint máskor. Persze ez érthető, hiszen nekik is megváltozott az oktatási rend, újdonság volt. Meg azt vettem észre, hogy kevesebb időt töltöttünk az órákon, mint normál esetben, így több időnk maradt tanulni és másra is.
– Egyetértek Martinával – mondta Gaál-Répássy Szabolcs –, mert sokan tudtak javítani ebben az időszakban. Ráadásul jó volt az, hogy együtt oldottuk meg a házi feladatokat, összeadtuk tudásunkat, mert közösen sokkal könnyebb volt. Mindenki kivette a részét belőle. Bevallom, néha a dolgozatoknál is segítettük egymást – mosolygott huncutul a tizenkét éves diák.
– Nekem tetszett az online tanulás. Szerintem az volt a legjobb, hogy azonnal lehetett játszani, mikor vége lett az óráknak. Nem kellett megvárni, míg hazaérünk a suliból – mondta Pap Dominik, aki saját bevallása szerint a „maga csendességében” szokott játszani és nem az osztálytársakkal. – Meg kényelmesebbek a reggelek, hogy nem kell korán kelni, tovább alhatok.
Valánszki Bulcsút Parasznyáról hozták be szülei reggelente az iskolába március közepéig. – Engem nem zavar, hogy hosszú időt töltök naponta a kocsiban, de tény, hogy szeretek aludni, és ezt most megtehetem. A nyár nem hiszem, hogy más lesz, mint a mostani időszak volt: otthon leszünk most is – mondta a kisfiú, utalva ezzel arra, hogy a vakáció kitörésekor reggelente hosszabb ideig lehet ágyban maradni, és nem kell útra kelni. Ezek egyike sem volt jellemző az utóbbi hónapokra.
Gyurján Lujza azért annak is örül, hogy nem lesz annyi kötelezettségük. – Csak a nyári olvasmányt kell magunkhoz venni: Szent Péter esernyőjét és Stanley, a szerencse fiát.
A tizenkét éves gyerekek még nem figyelnek arra, hova viszik őket szüleik nyáron, csak egyikük-másikuk tudta megmondani, hogy a Csodák Palotájába vagy éppen a Balatonra készülnek. Gaál-Répássy Szabolcs hozzátette, neki nagyon fontos, hogy pótlásképpen több alkalommal találkozzanak majd az osztálytársakkal az elkövetkező két és fél hónap alatt.
