Ugrás a tartalomra

Miért Miskolc 36. - A leghosszabb erdei vasút

Létrehozva
„Túl sok az árnyék ebben a városban, ezért döntöttem úgy, hogy a fényről fogok írni. Miskolc ezernyi titkát csak elhullajtotta az emlékezet, hogy egyszer újra megtaláljuk őket. Amint felemeljük és markunkban tartjuk, máris fényesedni kezdenek” – írja Miért Miskolc? című kötetében Fedor Vilmos. A lokálpatrióta 63 válaszban indokolja meg, hogy miért szereti Miskolcot.
Kép

A múlt század első évtizedeiben merült fel az erdei vasutak építésének gondolata, akkor még elsősorban gazdasági céllal. Ez a gazdasági cél pedig nem volt más, mint a Bükkben kitermelt fa városba, illetve felhasználási helyre szállítása.

A Lillafüredi Állami Erdei Vasút megépítését engedélyező okiratot 1920. február 24-én adták ki. Az építkezés azonnal megindult. Az első, fát szállító szerelvény november 24-én futott végig a vonalon. Az útvonal a miskolci Fáskerttől Garadnáig tartott. Néhány esztendő múltával már több szárnyvonalat is megépítettek, így az erdei vasút gazdasági szerepe egyre nagyobb lett. Később már nemcsak fát, hanem a kohászat részére dolomitot és szenet is szállítottak a szárnyvonalakon. A személyszállítás a lillafüredi Palotaszálló építésének megkezdésekor kapott nagy lendületet. Gyakorlatilag ez volt az az esemény, mely a figyelmet leginkább ráirányította az erdei vasútra. A harmincas években már sok ezren utaztak kisvasúttal, ami azonnal a gyerekek kedvence lett. Igazi kirándulóvonat volt. Annak érdekében, hogy a város távolabbi felében élők számára is elérhetőbbé váljon, az indulóállomást áthelyezték a Szent Anna-templom mellé.

A személykocsikat, melyek között voltak zártak és nyitottak, akkoriban vidáman csühögő gőzmozdonyok húzták. Sípolva, nagy gőz- meg füstfelhőket eregetve járták útjukat télen-nyáron. Amikor meleg volt, a nyitottban volt a legjobb ülni, mert akkor kihajolva szinte érinthető közelségbe került az erdő. Télen meg melegedni lehetett a zárt kocsikban a fatüzelésű dobkályhákhoz bújva. A gyerekek legnagyobb bánatára a gőzmozdonyok kora 1972-ben lejárt. Azóta dízelmozdonyok húzzák az utasokkal teli kocsikat.

Az indulóállomás is közelebb került az erdőhöz, de aki szeretné látni, milyen volt a régi, apró gőzmozdony, ami egykoron szüleit szállította, megnézheti a majláthi állomáson. A leghíresebb, Lilla nevet viselő kismozdony délcegen, teljes pompájában várja, hogy megcsodálják, és emlékfotókat készítsenek róla.

Kép


Nagyon látványos az útvonala is, mert a Kőporos megállót követően már a legkülönfélébb erdőcsoportok meg sziklák között kanyarog a vonat. Egyszer lent, egyszer meg fent érzi magát az ember. Látja a nagy múltú papírgyárat, aztán a két Hámor, majd a csodálatos Lillafüred következik palotával, vízeséssel meg a mindig mélyzöld Hámori-tóval. És persze van két alagút is, meg oszlopokon álló gyönyörű viadukt.

A tó után az ország legrégebbi pisztrángtelepéhez érkezünk, majd következik a végállomás, Garadna.
2002 decemberében indultak az első Mikulás-vonatok a gyerekek legnagyobb örömére. Ilyenkor díszbe öltözik a kisvasút és a lillafüredi állomás is, ahol a természet díszletei között találkoznak a Mikulással, aki persze mindenkit megajándékoz. És így van ez most már minden évben.

A közel száz esztendő sok megpróbáltatást is jelentett a kisvasutat működtető erdőgazdaság számára. Az ipar átalakulásával mára gyakorlatilag megszűnt az áruforgalom, a személyszállítás bevétele pedig nem elég a fenntartásra. Szerencsére a miskolciak összefogása megmentette a kisvasutat. Városvezetők, képviselők, vállalkozók alapítványt hoztak létre 2004-ben annak érdekében, hogy a kisvasút még sokáig járja 14 kilométeres útját a gyerekek és felnőttek nagy örömére.

Kép
Fotó: Horváth Csongor

A lillafüredi kisvasút Magyarország egyik legszebb vonalvezetésű kisvasútja. Városi környezetből indulva a Diósgyőri vár közeléből juthatunk el számos látványossághoz: a Garadna-völgybe, a Hámori-tó partján kanyarogva a lillafüredi Palotaszállóhoz, vízeséshez, barlangokhoz, az újmassai őskohóhoz. A vasút az I. világháború után, 1920-1922 között épült meg a fakitermelés és a bányászat szolgálatára, de egy évre rá a személyforgalmat is beindították. Az 1990-es években megszűnt vonalain a teherszállítás, ma már kifejezetten turisztikai szolgáltatásokat nyújt. Több különjáratot is közlekedtetnek. Ilyen például az ősszel, a szarvasbőgés idején induló Vadászkürt expressz, de rendkívül népszerű a Mikulás-vonat is, amelyre az ország minden pontjáról érkeznek gyerekcsoportok és családok (a járat a világjárvány miatt 2020-ban és 2021-ben sem közlekedett). A lillafüredi kisvasút teljes körű felújítása 2020-ban kezdődött és jelenleg is tart: a munkálatok során az állomásépületek, a pálya és a teljes gördülőállomány is megújul, megújult.

Ez is érdekelhet

Hat évtized az egyetemen
MiskolcKultúraBulvár
Miskolc Város Napján Herman Ottó tudományos díjjal ismerték el dr. Jálics Károly munkásságát, akit elsősorban egyetemi oktatóként ismerhetünk.
Képgaléria
Rendészeti akció a Pacsirta utcában. Fotó: Juhász Ákos
„Szeméttelep lettünk” – a Pacsirta utcán jártunk
MiskolcKörnyezet
Eldobott gyerekülés, háztartási hulladék, ruhák és egyéb szemét borítja a területet. Illegális hulladéklerakásról érkezett lakossági bejelentés a miskolci Pacsirta utcából.
Pénzbüntetését édesanyjával akarta kifizettetni, ezért még gyújtogatással is megfenyegette
MiskolcBűnügy
Elrendelte a Miskolci Járásbíróság annak a férfinak a letartóztatását, aki a megalapozott gyanú szerint édesanyja házát akarta felgyújtani.
Életútja iránytűi a hit és a család
MiskolcKultúraBulvár
Miskolc Város Napján Gálffy Ignác életmű díjjal ismerték el Holló Gyula munkásságát, aki pedagógusként ment nyugdíjba.