Ugrás a tartalomra

Helyi összefogással, komplex programokkal segítik a szegregátumokban élők felemelését

Létrehozva
Ezt célozza a Városi kezdeményezés az innovatív és integrált szociális szolgáltatásokért, foglalkoztatás-fejlesztésért Miskolcon - röviden a 4IM projekt, melynek megnyitóját szerdán tartották Kassán.
Kép
Fotók: Mocsári László

Az Európai Unió támogatásával kísérleti mintaprogram indult Miskolcon. Az önkormányzat szociális szakemberekkel és a lakosokkal közösen szeretne a szegregátumokban élők helyzetén javítani. A 2024 nyaráig tartó program a Tetemvárra és a Bábonyibércre fókuszál. A projektben testvérvárosával, Kassával is együttműködik Miskolc.

A megnyitó eseményen elhangzott, a Miskolci Egyetem a kezdetektől partner a felzárkóztatást célzó programban. Az eddigi eredményeket és az egyetem mintaprojektben elvégzendő feladatait Szabó-Tóth Kinga társadalomkutató ismertette a szlovák városban, ahol - Miskolchoz hasonlóan - nem ismeretlen a szegregátumok fogalma.

Kép

A projektben részt vesz Kassa városa is, melynek programját a helyi önkormányzat kríziskezelési központjának vezetője ismertette. Igor Rolny lapunknak úgy fogalmazott, meggyőződése, hogy sokat tanulhatnak Miskolctól.

- Szegregátumok Kassán is vannak, ezeken a helyeken ráadásul állandósulni látszanak a problémák. A miskolci kollégákkal a gyakorlatban is megosztjuk, hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket – hangsúlyozta.

A mintaprogram Miskolcon a Tetemváron és a Bábonyibércen valósul meg. A két szegregátumban egyébként már jó ideje jelen vannak a szociális szakemberek – tudtuk meg Képes Norberttől, a 4IM projekt forrásközpontjának vezetőjétől.

- Ez a projekt inkább a mentalitásváltásra és az együttműködésre fókuszál. Szeretnénk megteremteni annak az alapjait, hogy ezen a két célterületen olyan helyi csoportok, formális szervezetek alakuljanak, akik esetlegesen a jövőbeni forrásokat hatékonyabban tudják felhasználni annak érdekében, hogy ott pozitív előremozdulás legyen – emelte ki.

Kép

Miskolcon 2011-ben hatezer ember élt szegregátumokban, ez a szám 2021-re tízezerre nőtt – ezt pedig már Varga Andrea, Miskolc alpolgármestere mondta el számunkra. Hangsúlyozta, az önkormányzat a helyzet megoldása érdekében indította el a mintaprogramot, ami városszerte nagy előrelépést hozhat. Felidézte, kezdésként 2020-ban egy, a leszakadó városrészek integrációjával foglalkozó munkacsoport alakult a városban.

- Ha érdemi eredményeket tudunk ezeken a területeken elérni, azzal meg tudjuk mutatni a város egész közösségének, hogy érdemes erőforrásokat mozdítani annak érdekében, hogy a szegregátumokban élők helyzete javuljon, hiszen ezzel a város összképe, valamennyiünk közérzete is javul – fűzte hozzá.

A kísérleti mintaprogram 2024-ben zárul, ezt követően a Tetemvár és a Bábonyibérc után újabb miskolci helyszíneket és újabb lakosokat vonnának be a programba.

Ez is érdekelhet

A Kis Woodstock, az úttörőház, Miskolc főutcájának és a Szent György-kápolna története
Miskolc
Folytatódik sorozatunk: Reiman Zoltánnak, a Szemelvények Miskolc város történetéből blog szerkesztőjének az írását közöljük, helytörténeti érdekességekkel.
Képgaléria
Lukács Máté András lelkész beiktatása
Beiktatták Lukács Máté Andrást a Miskolc-Belvárosi Evangélikus Templomban
Miskolc
Ünnepi istentisztelet keretében, október 24-én beiktatták hivatalába Lukács Máté András evangélikus lelkészt a Miskolc-Belvárosi Evangélikus Templomban.
István malom kilátó
Mi okozhatta a rejtélyes robbanásszerű hangokat Miskolcon? Több településen is hallották a dörrenéseket
Miskolc
Két erős, robbanásszerű hanghatás rázta meg a környéket nem sokkal fél tíz után. Miskolc több városrészében, de még Arnóton és Ongán is hallani lehetett a szokatlan dörrenéseket. Egyelőre nem tudni, mi okozta a hangokat.
Ivóvízvezeték-hiba Miskolcon: több utcában is vízhiányra és nyomásesésre kell számítani
Miskolc
Miskolc több pontján is hibaelhárítási munkálatokat végeznek az ÉRV Zrt. szakemberei szombaton.