A várost kelet-nyugati irányban átszelő villamoshálózat nagy utasforgalmat bonyolít: a forgalomban 20-25 jármű vesz részt, az egy nap elszállított utasok száma nagyjából 70-80 ezer fő között van. Csúcsidőben 3-4 percenként, de napközben egyéb időszakokban is 7-8 percenként indulnak a járatok, és még mindig a villamossal a leggyorsabb eljutni A-ból B-be Miskolcon (ez alól csak a kerékpáros közlekedés lehet kivétel).
Ezzel párhuzamosan igaz az is, hogy az autós forgalom drasztikusan megnőtt az elmúlt években, a városban pedig kialakultak olyan közlekedési gócpontok, mint amilyen az Újgyőri főtér, vagy a belvárosban a Szentpáli-Corvin utca kereszteződése és az Ady-híd. Többek között ennek a megnövekedett részvételnek a számlájára írható, hogy gyakoribbak lettek a villamossal történő ütközéses balesetek is.
- A villamosnak a menetrend miatt van egy bizonyos sebességigénye. Emiatt a lámpás kereszteződésekben előnnyel közlekedik: már közeledve jelet küld a jármű a lámpának, és egy programváltással hamarabb kap zöld jelzést. Emiatt dinamikus a tempója, ezt viszont a közlekedés többi résztvevőjének is figyelembe kell vennie – mondta Juhász János, a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK) villamosközlekedési igazgatója a Miskolc Televízió Kilátó című műsorában.
- Egy viszonylag gyorsan közlekedő, nehéz járműről van szó, ami nem tudja a balesetet úgy kivédeni, hogy az adott pillanatban elkanyarodik. A miskolci villamosok utasok nélkül 42 tonna önsúllyal bírnak, így megállítani sem könnyű őket, biztonságosan és gyorsan megállítani viszont kifejezetten nehéz. Ez egy országosan jelentkező nagyvárosi probléma. Máshol újdonság lehet a villamosközlekedés, nálunk 126 éves hagyománya van. A megnövekvő személygépkocsis forgalom azonban azt is jelenti, hogy több a friss jogosítvánnyal rendelkező, vagy épp rutintalan sofőr az utakon. A villamossal történő ütközések nagy része abból születik, hogy egy autós nem veszi figyelembe az elsőbbségadási kötelezettséget, vagy nem tartja be a kanyarodási szabályokat. Ezek vezetik magasan a statisztikáinkat. Most a 21. hetében vagyunk az évnek, és az idei 22. villamosbalesetnél tartunk. E szerint hetente van legalább egy baleset.
A villamosközlekedési igazgató arról is beszélt a műsorban, hogyan lehetne hatékonyan elejét venni az ilyen jellegű baleseteknek.
- A város több pontjára tettünk ki figyelemfelkeltő, úttestre belógó jelzőtáblákat a felsővezeték-tartó oszlopokra, illetve néhol figyelemfelkeltő festéssel láttuk el a sínpárt övező gömbsüvegsort, valamint fényvisszaverő prizmákkal igyekeztünk az autósok számára jelezni. Ezek hatására azonban csak minimális csökkenést tapasztalunk a balesetek terén. Ennél hatékonyabb és költségesebb megoldás kellene. Jelen pillanatban az MVK is, mint minden közlekedési társaság az országban, azzal küzd, hogy a saját forrásait megteremtse. Jól jönne, ha számíthatnánk a biztosító társaságokra valamiféle együttműködés keretében: a különböző fényjelzések és változó képű KRESZ táblák segíthetnének a kritikus kereszteződésekben. Ezek azonban költséges megoldások – vetíti elő a lehetséges alternatívákat a balesetek megelőzésére Juhász János.
