Ugrás a tartalomra

A legsötétebb miskolci éjszakára emlékeztek

Létrehozva
Több mint ötszáz embert – köztük gyermekeket is – hurcoltak el az éjszaka leple alatt a hortobágyi kényszermunkatáborokba Miskolcról 1952. június 25-én.
Kép
Fotók: Balogh Csilla

Miskolc legsötétebb napja alkalmából tartott megemlékezést kedden az Éltető Lélek Alapítvány és a Magyar a Magyarért Alapítvány a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban. Köszöntőt Holndonner Ferenc, az Éltető Lélek Alapítvány kuratóriumi elnöke és Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány alapító tagja mondott. 

„Vannak miskolciak, akik nem engedik, hogy a feledés homálya burkolja be azt a sötét éjszakát, amikor a családokra rárúgták az ajtót, akik között kiskorúak is voltak. A hortobágyi Borsos tanyára vitték őket, ahol hónapokon-éveken át emberhez méltatlanul hodályokban laktak, disznóólakban éltek. Egyik óráról a másikra elvették vagyonukat, megsemmisítették egzisztenciájukat, nemkívánatos elemként bélyegezték meg őket – emlékeztetett Várhelyi Krisztina.

Kép

Az ÁVH által irányított műveletet a legnagyobb titoktartás és szervezettség jellemezte. A végrehajtó szervek válogatás nélkül deportáltak egész családokat, sokszor az éjszaka közepén, csak néhány percet, esetleg órát hagyva a készülődésre. „Miskolcon 1952. június 25-én éjfél és hajnali 3 óra között történt a kitelepítés. Három óra alatt 550 embert vittek el a városból úgy, hogy reggel senki nem tudta, hogy itt voltak. A vagonírozás Miskolcon a Gömöri pályaudvaron, Sajószentpéteren, Sajóecsegen, Hernádnémetiben és Nyékládházán volt. Egy vagonban két családot szállítottak el. Mindennek nyomát az újságokban, a levéltárakban hiába keressük”- idézte fel Holopcev Péter történész.

Kép

A ma már nyolcvan éves Székely András szüleivel, nagymamájával, testvérével együtt szenvedte el a kitelepítést. Emlékképek című előadásában családja történetét mesélte el. Mint mondta: édesapja, városi tanácsnokként, köztisztviselőként került az elhurcoltak közé. A munkatáborból 1953 szeptemberében jöhettek el. Az első Nagy Imre kormány ugyanis 1953 júniusában amnesztiát hirdetett, és az év őszén feloszlatták az internálótáborokat. „Túléltük, és 10 év kálvária után az életünk is rendeződött. Ma lelkileg megerősödve állok itt” – nyilatkozta a Miskolci Naplónak.

Kép

A műsorban dr. Lengyel Attila, a CÖF Klub Miskolc elnöke Összegyűjtött történetek címmel tartott előadást. A Kitaszítottak című irodalmi összeállításban az Éltető Lélek Irodalmi Kör Egyesület részéről Kardos Katalin, Balogh Csilla, Bogoly Erzsébet, Jacsó Pál és Romhányi Róbert működött közre.

Ez is érdekelhet

Tóth-Szánta József: Segítsünk életben tartani a miskolci fákat
MiskolcKörnyezet
A Miskolci Városgazda locsolóautói folyamatosan járják a várost, de a rendkívüli hőségben a növények így is nehezen bírják. Különösen a fiatal fák vannak veszélyben, ezért a polgármester arra kéri a lakosságot, hogy, aki teheti, locsolja a közterületi fákat is.
Finishben az Avalon társasház
Finishbe ért az Avalon társasház építése
Miskolc
Elkészült az innovatív zöldtető, a megújuló energiával működő fűtési-hűtési technika, valamint már az üzlethelyiségek egy részét is lefoglalták a bérlők az Avalon társasházban, a belváros szívében.
Lajtos kocsival biztosítják Miskolc több pontján az ivóvizet
MiskolcKörnyezet
Az ÉRV Zrt. munkatársai Miskolcon több helyszínen hibaelhárítást végeznek szombaton, ezért szünetel az ivóvíz-szolgáltatás, mutatjuk pontosan hol.
Ebből csak előnye származhat
MiskolcEgészség
Szép dolog segíteni más embereken, véradással is, de vajon a lelki előnyön túl milyen hatása van a véradó szervezetére az, ha időközönként „megcsapolják”. A transzfúziós felelős orvos válaszolt kérdésünkre.