Ugrás a tartalomra

Miskolc fényei – születésnapos a kilátó augusztus 20-án

Létrehozva
Már januárban megkezdődött „a kilátó éve” eseménysor, hiszen civil közösségek akkor az 1963 elején első ízben felkapcsolt díszkivilágításra utalva felidézték az éppen hatvan esztendeje megszülető avasi tévétorony emlékezetét.
Kép
Fotó: Juhász Ákos

A Miskolc fényei címszó alatt futott program folytatódik jövő vasárnap, augusztus 20-án, amikor ismét fény vetül az építményre: a miskolciak zseblámpáinak fénysugarai. A hatvanadik születésnapját egy nagyszabású, egész éves felújítási programmal ünneplő építményhez invitálja a városlakókat az Észak-Keleti Átjáró Egyesület a jövő hétvégén is. Augusztus 20-án (ez a nap volt 1963-ban, amikor a tévétorony ünnepélyes átadása lezajlott) délután egy városi túra indul fel a hegyre, amelynek végállomása az Avastető és végül maga a kilátó. 

Az esti sötétedéskor pedig akár több száz miskolcit is szívesen látnak a civil hagyományőrzők, kérve, mindenki hozzon magával zseblámpát – lehetőleg modern szuper zseblámpát –, amivel közösen tudjuk majd megvilágítani a jelenleg építés alatt álló, így üres, sötét tornyot, öntevékeny módon fénybe vonva a borsodi megyeszékhely modern kori emblémáját, ikonikus építményét.
Másnap, augusztus 21-én, hétfőn majd fotókiállítás is nyílik az Avasi kilátóról, és elindul egy város méretű, több hetes online-offline nyomozós kalandjáték, amelynek főszereplője szintén a hatvanéves objektum lesz. A részletek az utanamsracok.blogspot.com weboldalon válnak ismertté.

Kép
Fotó: Horváth Csongor

Hogy telik és kikről szól „a kilátó éve”?

Az avasi kilátó nekünk, miskolciaknak a büszkeségünk – ám korántsem csak a borsodi megyeszékhelyen találhatók meg a kisebb-nagyobb másolatai, makettjei! Ezzel a mondattal indít az a sorozat, ami a MiskolcON elnevezésű Facebook-oldalon fut tavasz óta, „A kilátó éve” jelszó szellemében, a városi önkormányzat KilátóRestart programjának részeként. Az apropója természetesen az, hogy idén éppen hatvan esztendős a borsodi megyeszékhely szimbólumának számító építmény, és úgy esett, hogy ugyanebben az esztendőben zajlik a tévétorony teljes megújulására irányuló beruházás is.

Augusztus 20-án lehet majd a kerek „szülinapot” megünnepelni – 1963-ban ezen a napon avatták fel, sok ezer korabeli ünneplő jelenlétében a televíziós átjátszásra szolgáló s egyszersmind a turistáknak egyedülálló panorámát kínáló létesítményt –, bár a mostani megemlékezésnek maga az építmény nem szolgálhat majd helyszínéül két hónap múlva, hiszen év eleje óta építési terület az Avastető, és a kivitelezés decemberre zárul le. Nyilvánvalóan akkor lesz apropó és újabb indok az igazi ünneplésre.
Mindazonáltal ok és igény van bőven az emlékezésre, a büszkeségre: Hofer Miklós építész és Vörös György hatvanas évek eleji grandiózus terve rövid időn belül a fejlődő, bővülő, modernizálódó nagyváros jelképévé vált, a miskolci identitás elemi alkotórészévé. Napjainkban is sok-sok miskolcinak jelenti a településhez, a szülőhelyéhez, illetve otthonához való kötődés képi megtestesülését a kilátó. Elég csak az utcán feltűnő kilátós pólókra, sapkákra, aztán számos tetoválásra, továbbá a számolatlan céges és rendezvényes logóra gondolni. Mind a múltból, mind a jelenből.

Kép
Fotó: Mocsári László

Az, hogy ez az alakzat, ez a forma, ezek a vonalak ilyen élesen bevésődtek a miskolciak, de általában a máshol élők fejébe is, amennyiben városunkra gondolnak, nagyon sok mindenkinek köszönhető. Elsősorban persze a hat évtizeddel ezelőtti tervezőknek, építőknek, aztán azoknak, akik az objektumot tartalommal, funkcióval, „élettel” töltötték meg a következő esztendőkben. Az első TV Presszó, később éjszakai bár, azután dzsesszkávézó, diszkó, elektronikus zenei koncertek helyszíne, másféle kávézó – szóval mindezek mindenkori létrehozói, működtetői. Aztán részesei az immár több mint fél évszázados históriának a rajzolók, címfestők, továbbá képzőművészek, de még érettségi tablók összeállítói is – akik a kilátót beemelték alkotásaik meghatározó elemei közé. Írógépművészek is vannak köztük! Ne felejtsük a zenészeket, akik megénekelték Miskolc jelképét – mint a Bëlga együttes, amelyik 2007-es dalába azt írta bele, hogy „Avasi kilátón / vígan kiáltom / Azt, hogy belátom, / jó itt, barátom!”

Kép
Fotó: Horváth Csongor

De soroljuk tovább: akik mézeskalácsból megformázták; akik – főleg a hatvanas-hetvenes években – gyári szüneteikben ilyen-olyan technikával összeütötték a kis kilátó-maketteket, dísztárgyakat, ki műanyagból, ki rézből, ki acélból, ki fából, gyufaszálakból; akik hóból megformázták vagy legalábbis belekarcolták a cipőjük sarkával a körvonalait a frissen leesett hóba; akik ide-oda felfestették, élethűségre törekedve vagy éppen erősen stilizáltan, vázlatosan; aki egy alternatív városlogó megalkotásakor dolgozta fel a témát (milyen sokan emlékeznek az „I Love Miskolc” feliratra kilátóval a közepén!). Aki miskolci épületek egyikeként mutatta be különleges textiliái készítésével. Aki magára a tévétoronyra, annak jellegzetes betonfelületeire vetítette fel úgynevezett fényfestéssel. Akik, legalább tucatnyian, DVTK-drukkerként a pár évvel ezelőtti szurkolói fotózásnál mindenképp kilátós háttérrel szerették volna megörökíttetni piros-fehér elkötelezettségüket. 

Kép
Fotó: Juhász Ákos

Vegyük azokat a (profiként) százakat, mellette (amatőrként, műkedvelőként) ezreket-tízezreket, akik régebben vagy mostanában előszeretettel fényképezték az Avas tetején álló 72 méteres „kecses monstrumot” mint a település egyik elsőszámú fotótémáját. (Megszámlálthatatlan ilyen képet gyűjtött össze a tavaly megjelent, kétkötetes Hetvenkét méter című könyv.)
És akkor még nem említettük azokat a valóban felmérhetetlen tömegeket – vagyis jószerével mindannyiunkat –, akik nap mint nap látják, láthatják, avagy láthatnák (ha figyelmesebb tekintettel járunk), Miskolcon „mindenhonnan”, amikor csak akarjuk: a pesti útról, Zsolca felől, a diósgyőri stadion előtt, a Bábonyibércről és a Tetemvárról, az avasi pincesorokról, a Szentpéteri kapui húszemeletes tetejéről, a Selyemrétről, a Győri kapui Szinva-partról, a volt vasgyári kémények között keresztülnézve, a Hejőpapi-közeli hídról, a tokaji tévétoronyról, a Tiszai pályaudvartól, a főutca bizonyos pontjairól, a Szinva teraszról, a Vörösmartyról; a Mendikás dűlőről közeledve épp csak felbukkanni a csúcsát… szóval, mondom, „bárhonnan”.

Egyszóval kiről-miről szól „a kilátó éve”? Hát Miskolcról, a miskolciakról.
 

Ez is érdekelhet

Görömbölyi Kuruc Vigasság
Miskolcikum lett a miskolc-görömbölyi pincesor
MiskolcKultúraÉletmód
A keddi bizottsági ülésen egyhangú támogatással a Miskolc Települési Értéktárba az épített környezet, kulturális örökség szakterület kategóriában lett nevesítve és bejegyezve a görömbölyi pincesor.
Megtörték a csendet
MiskolcBorsod-Abaúj-ZemplénBűnügy
Törd meg a csendet – A biztonságod a tét! címmel szerveztek konferenciát a kapcsolati erőszakról.
Online csalás áldozata lett egy miskolci nő
MiskolcBűnügy
A számlájáról közel négyszázezer forint vált köddé. A csaló telefonon egy bank „védelmi csoportja” tagjaként mutatkozott be.
Prof. Dr. Gerhard Dannecker, a Heidelbergi Egyetem professzora, jobbra Prof. Dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara dékánja.
A jogszabályoknak is meg kell felelniük a zöld elvárásoknak
MiskolcOktatásTudomány
Hazai és külföldi szakértők közreműködésével rendezte meg a „Green compliance – Zöld megfelelés” című konferenciáját a környezet- és klímavédelem büntetőjogi szempontú megközelítéséről a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara.