Ugrás a tartalomra

A tatárok Magyarországban  - Díszelőadás a 200 éves miskolci színház tiszteletére 

Létrehozva
A tatárok Magyarországban című eredeti hazai költemény a jelenlegi miskolci társulat előadásában, amely több szempontból is különleges produkciónak ígérkezik.
Preview Image
A tatárok Magyarországban - Mocsári László képgalériája

Kétszáz évvel ezelőtt, augusztus 24-én délután 17 órakor Kisfaludy Károly művével nyitotta meg kapuit a miskolci színház, idén Szőcs Artur rendezésében újból látható a színpadon - írja szerdai közleményében a Miskolci Nemzeti Színház.

A közlemény szerint a grandiózus produkcióban  csaknem az egész prózai társulat, a zenekar, az énekkar és a Miskolci Balett közreműködésével részt vesz, a teljes teátrum erre készül. 

- A 2023-2024-es évadban fennállásának kétszázadik évfordulóját ünneplő Miskolci Nemzeti Színház a bicentenáriumi szezon nyitóelőadásaként az alapítók emléke előtt azzal tiszteleg, hogy ugyanazt a színdarabot mutatja be, amellyel elődei a teátrumot annak idején megnyitották. Szőcs Artur rendezésében 2023. augusztus 24-én 17 órakor – a kétszáz évvel ezelőtti bemutató időpontját megidézve – a Nagyszínházban mutatja be a teátrum Kisfaludy Károly művét, A tatárok Magyarországban című eredeti hazai költeményt – írja a színház. 

A darab egy ideális világról mesél; a hazafiság, az áldozatkészség és a nagylelkűség drámája. Ezen erények gyakorlásában a magyarok és a tatárok szinte versengenek egymással. – A dráma a nyelvújítás előtti archaikus nyelven íródott, amely a mai fül számára vagy komikus, vagy érthetetlen, a mű újjáélesztéséhez tehát elkerülhetetlen, hogy a darab minden erényét megőrizve, a XXI. századi nézők számára is élvezhetően szólaljon meg a színpadon – mondja a rendező, Szőcs Artur, aki ezt az organikus korrekciót saját maga végezte el. – A kétszáz évvel ezelőtti színházat a díszletek tekintetében igyekszünk majd megidézni, ami Kovács Dániel Ambrus munkáját dicséri. Az akkori látványtechnikai elemek nálunk is visszaköszönnek és egy rendkívül különleges színpadképet láthatnak majd a nézők. Kovács Andrea jelmeztervező gondoskodott arról, hogy minden részletében kidolgozott jelmezek szülessenek, Tókos Attila Harangozó-díjas koreográfus pedig elképesztő energiájú táncos csatajeleneteket koreografált a társulat számára – részletezi a rendező.

Van még egy különlegessége az előadásnak: ez a morin khuur nevű hangszer, ami a tradicionális mongol zenei hangzást biztosítja. A tatárok Magyarországban előadáshoz egyenesen Mongóliából kapott a színház egy kifejezetten az előadás alkalmából készített hangszert, melyet Baatarjav Sainnyambuu, Mongólia magyarországi nagykövete adott át tavasszal a teátrumnak. A nagykövet akkor elmondta: a morin khuur a mongol nemzeti identitás egyik szimbóluma. „Lófejű hegedűnek” nevezik, és valóban, a hangolófej egy lófejet ábrázoló faragásban végződik. A mindösszesen kéthúros hangszerben a nagykövet szerint „az egész világ benne van.” Az előadás során a színház zenekarának mélyhegedűse, Lakatos Attila fogja megszólaltatni a hangszert.

Ez is érdekelhet

Harmadik egymilliós mérföldkövéhez érkezett a „Ne dobd el – ajánld fel!” kampány
MiskolcOktatásSzabadidő
Újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett a Miskolci Egyetem „Ne dobd el – ajánld fel!” elnevezésű fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási kampánya. Az egyetemi közösség által összegyűjtött visszaváltható palackok után befolyt összegből ezúttal egymillió forintos adományt vehetett át a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola Alapítvány.
Szinvavölgyi Néptáncműhely
Miskolci néptáncosok a legjobbak között
MiskolcOktatásKultúraSzabadidő
A hétvégén Szarvason rendezték meg a XVII. Országos Gyermek Szólótáncverseny döntőjét, ahol miskolci sikereknek is örülhettünk.
Visszarepülnek a múltba
MiskolcKultúraSzabadidő
Harmincöt év könyves örökségét idézi fel a Bíbor Kiadó. A vállalkozás retrospektív kiállítással és baráti beszélgetéssel kapcsolódik a 97. Ünnepi Könyvhét programjaihoz.
Újabb helytörténeti érdekességek Miskolcról
Miskolc
Folytatódik sorozatunk: Reiman Zoltánnak, a Szemelvények Miskolc város történetéből blog szerkesztőjének az írását közöljük, helytörténeti érdekességekkel.