Az elmúlt húsz évben bekövetkezett urbanizációs és népesedési folyamatok változásainak következtében Miskolcon 10-15 közművesítés és szilárd útburkolat nélküli utca alakult ki. Az okok között szerepel az, hogy sokan építkeztek a városközponttól távol eső, olcsó, közművek nélküli, zártkerti zöldövezetben, többen magas minőségű és értékű ingatlant építési engedély nélkül felhúzva.
Ezeknek a területeknek a belterületekké nyilvánítása azon túl, hogy sokszoros értéknövekedést eredményezett az ingatlantulajdonosoknak, komoly anomáliákat is okozott a város életében azáltal, hogy olyan kvázi utcák jöttek és jönnek létre, amelyekkel kapcsolatban az ingatlantulajdonosok azt várják el az önkormányzattól, hogy gondoskodjon az utak szilárd burkolattal történő bevonásáról és megfelelő közművesítéséről, tudtuk meg a polgármesteri hivatal városfejlesztési főosztályának vezetőjétől. Nevelős Szabolcs elmondta, hogy ez olyan probléma, amit az önkormányzati költségvetés egyszerre nem, egyesével pedig nagyon nehezen tud kezelni a túlságosan magas költségvonzat miatt.
A főosztályvezető kifejtette, egy kilométernyi útszakasz szilárd burkolattal és megfelelő közművekkel való ellátása, valamint mindezek előzetes megterveztetése több száz millió forint kiadást jelentene az önkormányzatnak. Legtöbbször azért, mert a zártkertekben lévő utak 3-4 méter szélesek, a jelenlegi tervezési szabványszélesség azonban 7-12 méter. Ezért ahhoz, hogy az önkormányzat utat tudjon építeni, először meg kellene vennie az ingatlanok egy részét a tulajdonosoktól, majd meg kellene terveztetnie a szükséges közműveket, a vízelvezetést, az utat, és csak ezek után tudna hozzákezdeni a jelentős beruházáshoz, a közműlefektetéshez, a vízelvezetéshez, ezt követően pedig az utak építéséhez.
– Amennyiben a szóban forgó ingatlanokat közművekkel és utakkal látná el az önkormányzat, kevesebb pénz jutna a kátyúzásra, a meglévő közművek karbantartására és minden másra, ami a város kiadásaiból fedezendő – hangsúlyozta a főosztályvezető. Hozzátette: a város az utcánként több száz millió forint értékű beruházást csak megfelelő pályázati lehetőség megnyílása esetén tudja vállalni.
Mivel ezek a lehetőségek ritkán jelennek meg, lehetetlen bevenni egy pályázatba a város összes ilyen útját, amelyekre szinte csak egyenként van lehetőség. Természetesen a szándék az önkormányzat részéről megvan, hiszen figyelemmel kíséri a pályázatokat, és folyamatosan gondot fordít az utak, így a zúzott köves utak állapotának fenntartására is. Ezekre tavaly és már idén is több száz millió forintot költött.
Nevelős Szabolcs úgy látja, hogy a problémát hosszú távon az oldhatná meg, ha a városvezetés csak akkor nyilvánítana belterületté egy ingatlant, ha annak tulajdonosa vállalja a megfelelő közművesítés kiépítését. Eredményre vezethet az is, ha az ingatlantulajdonos közérdekű felajánlásként építi ki a közműveket, ami helyénvaló is lenne a megnövekedett értékű belterületté vált ingatlan viszonzásául.
