Az MVK Zrt. legmagasabb elismerését minden évben azok a főállású szakemberek kapják meg, akik legalább két évtizede dolgoznak a vállalatnál, és kimagasló, maradandó, példamutató munkát végeznek a közösségi közlekedés érdekében.
Deák Györgyné harminchét évig dolgozott a társaságnál. Ez év júliusától nyugdíjas. Lapunknak azt nyilatkozta, hogy mindvégig nagyon jól érezte magát a vállalatnál. – Pillanatok alatt elrepült ez a harminchét év. Észre se vettem. Mindig jöttek új feladatok, új emberek, új ismeretek. Olyan emberek vettek körül, akik miatt érdemes volt reggel felkelni és bejönni dolgozni. Ez olyan vállalat és közösség, ahol a különböző generációk jól megvannak egymással, és szeretnek egymással lenni az emberek – mondta.
Jó munkahelyi légkör és emberséges vezető
Deák Györgyné 1984. július 1-én, érettségi után a cég szomszédságában lévő Borsod Volánnál kezdett el dolgozni. 1987 júliusában már az MVK Zrt. alkalmazottja volt, ahol 21 évig oktatási előadóként, 2008-tól asszisztensként előbb a forgalmi szakigazgató mellett, majd 2013-tól a vezérigazgató mellett dolgozott. Ez idő alatt összesen hat vezetőváltást élt meg.
Demeter Péter 2019 óta vezérigazgatója a társaságnak. Meglátása szerint Deák Györgyné jelentős tapasztalattal rendelkező kolléga, jól ismeri a társaság működésével kapcsolatos folyamatokat, munkája emberileg és szakmailag is nagy segítséget jelentett nem csupán neki, hanem a vállalatnak is, tudása hiányozni fog a cégnek.
Deák Györgyné úgy véli, ahhoz, hogy ilyen hosszú ideig egy helyen tudjon dolgozni az ember jó munkahelyi kollektíva és légkör kell, ahol elfogadják, szeretik és tisztelik egymást az emberek, a vezetők pedig minden körülmény között emberek és emberségesek maradnak. A munkavállaló részéről azonban elengedhetetlen a rugalmasság, a változásokhoz való gyors alkalmazkodás, legfőképpen azonban szeretni kell azt, amit csinálunk, mert e nélkül nem megy.
A határok betartása
Gadnai-Bodnár Éva operatív igazgató, aki 2012-től dolgozott Deák Györgynével azt emelte ki, hogy Enikő lojalitása a mindenkori vezetőség iránt példaértékű. – Mindig tudta, hogy hol van az a határ, mi az, amit tudhatok, mi az, amit átadhat nekem, és mi az az információ, ami a vezérigazgatónak szól. Ezt a határt mindig megtartotta és soha nem akarta átlépni bármilyen szoros kapcsolat is volt közöttünk – idézte fel.
– Sokszor bizony nagyon nehéz volt ezt a határt megtartani, pláne úgy, hogy a férjem is itt dolgozott, hiszen rengeteg információ eljutott hozzám, ami otthon persze tabutéma volt – fogalmazott Deák Györgyné. Felelevenítette: számtalanszor állították meg a munkatársak és érdeklődtek arról, hogy mit tud erről vagy arról, és volt, aki elfogadta, volt, aki tudomásul vette, hogy nem beszélhet bizonyos, a vállalatot érintő ügyekről és döntésekről, mégse érezte azt, hogy emiatt hátrányos megkülönböztetés érte volna a többiek részéről. Sőt éppen ezért bíztak meg benne.
Mint mondta, bár nagyon szeretett ebben a közösségben élni és dolgozni, egy évvel ezelőtt úgy érezte, hogy ideje visszavonulni és másoknak is teret adni. Ezután legfőképpen olyan dolgokkal szeretne foglalkozni, amikre eddig kevés ideje maradt: olvasni, túrázni, kerékpározni és kertészkedni.
