Az alkotó Róna Miklós önéletrajzi írásában – néhány kivételtől eltekintve – igen "nagyvonalúan" ír saját munkásságáról. Erre a monumentális szoborra inkább csak utal. Kossuth Lajos szobrának 1898-as avatási ünnepsége kapcsán említi, ahol a sikeres alkotás kapcsán lelkes ünneplésben részesült: "Tarnay Gyula, a megye alispánja – később főispánja – megígérte, hogy a Szemere Bertalan emlékét is én fogom a város részére megcsinálni."
Azóta tudjuk, a város tartotta a szavát. Az alkotásnak otthont adó teret egyébként az elmúlt több mint száz évben háromszor 1960 körül, 1982-ben és 2018-ban újították fel. A régi felvételen látható az 1901-ben avatott Palóczy utcai zsinagóga is, ami a második világháborúban sérült meg, sokáig romosan állt, majd 1963-ban lebontották.
