Ugrás a tartalomra

Félmillió négyzetméteren végeztek medertakarítást Miskolcon

Létrehozva
A japán keserűfű mellett a hódok is kihívás elé állítják a Városgazdát.
Kép
Főként ilyen és ehhez hasonló képpel találkoztak, akik a Hejő mentén sétáltak az utóbbi években. Fotó: Mocsári László

Akinek a Hejő-patak folyása mellett visz az útja, olyan dolgot láthat, amit régóta nem lehetett: a nádfal helyén víztükröt, benne napozó domolykókkal. A munkások a patakmedret, mi az internetet túrtuk fel: utoljára 2012-ben cikkezett bármely miskolci média arról, hogy kitakarították a Hejő-patakot.

Ez azonban nem minden: az év elején összesen 465 500 négyzetmétert kezelt a Városgazda. Ennek a legnagyobb részét a Szinva tette ki: 167 ezer négyzetméteren takarították a patak medrét. Emellett a Pece, a Lyukó-patak, a Pereces-patak, a Görömbölyi-patak rendbetétele adta a jelentős részét a medertisztítási feladatoknak. Sőt, a Csorba telepi körtöltést is rendberakták.

A mondat végére nem került pont, a tisztításra ugyanis folyamatosan szükség van: a Szinva folyásának nagyjából felén jelent problémát az elszaporodott japán keserűfű. A vegetáció miatt ezt a növényt évi háromszor kell irtani, mivel árvízvédelmi okokból a pufferzónák tisztasága kardinális kérdés.

- Nemrégiben egy csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos konferencián vettem részt, ahol felhívták a figyelmemet, hogy mennyire fontos árvízvédelmi szempontból a patakok pufferzónáinak tisztán tartása. Éppen ezért elhatároztuk, minél előbb elvégezzük ezt a munkát - számolt be Hollósy András alpolgármester az elvégzett feladatokról, hozzátéve, az utóbi hetekben mintegy félmillió négyzetméteren takarították ki a patakmedreket.

Kép

Az alpolgármester azt is elmondta, hogy a hódok szintén komoly kihívás elé állítják a Városgazda munkatársait. A Hejőn és a Szinván ugyanis erőteljes ezeknek a nagyméretű, és nem mellesleg védett rágcsálóknak a jelenléte. Éppen ezért hódmentésbe kezd a város.

- Az utóbbi években megnövekedett Miskolcon a hódok által kidöntött fáknak a mennyisége. Felmérjük, hogyan lehetne úgy áttelepíteni ezeket az állatokat, hogy ők is megfelelő területre kerüljenek, és egyúttal ne okozzanak gondot az árvízvédelmi szempontból fontos körzetekben.

Első lépésben hőkamerákkal mérik fel a populációt, és a miskolci hódok szokásait. Ezt követően termvédelmi szakemberekkel veszi fel a kapcsolatot a város, hogy együtt kidolgozzák az áttelepítés részleteit. 

Ez is érdekelhet

A Hunyadi utcai épület. Fotó: Magángyűjtemény
Egy kapu mögötti világ – a Luther-udvar emlékezete
Miskolc
Hogy hol található a Luther-udvar, és mit kell tudni róla, az kiderül Nagy Attila helytörténész, a Mit Miskolc Adhatott Blog szerkesztőjének az írásából.
Demeter Attiláné. Fotó: Osztie Tibor
A gyerekekért végzett munka ereje
MiskolcOktatásKultúra
Több évtizedes gyógypedagógiai és több mint tízéves vezetői munkájával, folyamatos megújulás iránti elkötelezettségével és a sajátos nevelési igényű gyermekek iránti mély elhivatottságával érdemelte ki Miskolc város pedagógiai díját Demeter Attiláné.
Guzi Blanka
Guzi Blanka: újabb világkupa érem
MiskolcSport
Guzi Blanka, a DVTK öttusázója ezüstérmet nyert az öttusázók bulgáriai világkupaversenyén, Pazardzsikban.
Akkor és most
Akkor és most: egykor iskola volt
Miskolc
A Kandia utcában található az az impozáns, utcafrontján 63 méter hosszúságú ingatlan, amelyet jelenkorban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei igazgatósága használ.