A miskolciaknak nem kell bemutatni azt, mivel jár a városban, különösen a belvárosban a galambok tömeges jelenléte. Az önkormányzat folyamatosan küzd a problémával évtizedek óta, de igazán hatékony megoldások alig születtek. A madarak szinte minden riasztóhoz, fizikai akadályhoz hozzászoknak vagy elkerülik azokat. Az sem segít, hogy vannak, akik etetik őket, ezzel odaszoktatva, szinte tenyésztve a belvárosi galambpopulációt. Most új megoldással próbálják gyéríteni a sokak által „szárnyas patkányoknak” hívott galambsereget.
– Egy olyan dologban próbálunk előre lépni, ami már nagyon-nagyon régi problémája a miskolciaknak, elsősorban a belvárosban – mutatott rá Hollósy András alpolgármester. – A tavaszi nagytakarítási programon belül egy következő fokozatba lépünk, a rendteremtést galambmentesítéssel folytatjuk. Ez nem egy akció lesz, hanem folyamatosan végzi majd a Városgazda, amelynek szakemberei speciális, úgynevezett élve befogó csapdákat helyeznek ki a belvárosban.
Ennek az a lényege, hogy humánus módon, a galambok sérülése nélkül oldható meg a madarak befogása. A csapdákban van élelem és víz, a kialakítása olyan, hogy a galamboknak könnyű bejutni, de aztán nem tudnak kijönni.
– Előzetes számításaink szerint, szerencsés körülmények között, hetente akár 150-200 galambot is sikerül majd befogni. Ez éves szinten 7-8 ezer is lehet, ami egy komoly szám. Jelen pillanatban, a szakemberek felmérései alapján, a galambpopuláció száma a belvárosban 15-20 ezer között van. Ez azon túl, hogy nagyon sok, komoly közegészségügyi kockázatot jelent – hangsúlyozta a városvezető.
Hozzátette, mindenkinek aki a belvárosban jár, de különösen az üzlettulajdonosoknak, elegük van már a galambpiszokból, hogy minden nap kétszer kell a saját portáljuk előtt feltakarítani. Ezt a problémát az önkormányzat mindenképpen rendezni akarja a folyamatos gyérítéssel.
Szécsényi Marianna, a belváros önkormányzati képviselője kiemelte, egy hatékony galambmentesítési megoldásra évek, évtizedek óta várnak a miskolciak. Tősgyökeres miskolciként és a belváros képviselőjeként is nagyon örül annak, hogy végre a tényleges tettek mezejére lépett az önkormányzat.
– Úgy gondolom, hogy rövid időn belül látványos eredményt fogunk felmutatni a miskolciaknak. Matiscsák Éva alpolgármesterrel együtt nagyon sok jelzést kapunk a belvárosi üzlettulajdonosoktól, az állampolgároktól a galambok által okozott problémákról. Nem kell szerintem sokat beszélnünk róla, hiszen akik itt élnek, tapasztalják nap mint nap ezeket a gondokat, amelyek a mindennapi életünket is befolyásolják, sajnos rossz irányban. Kimondhatatlan öröm számunkra a most induló galambgyérítési akció – emelte ki a képviselő.
Csordás László, a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, a tavaszi nagytakarítási program keretében kezdik meg a galambgyérítési programot, amely a közfeladat-ellátásuk része. Ez egy komplex program, amely nemcsak a közterületekre korlátozódik: a környező ingatlanokon, azok tetőterében is elhelyeznek csapdákat. Első körben a belvárosra koncentrálnak, de a későbbiekben akár a város más területeit is érinthetik.
Ami az ügyvezető szerint nagyon fontos, hogy a Városgazdának nemcsak a túlszaporodott galambokkal kell foglalkoznia, hanem az általuk keletkező közvetett problémákat is kezelnie kell, hiszen a madárürülék, az elhullott állatok, az általuk hordozott kórokozók közegészségügyi problémát és köztisztasági feladatokat is jelentenek.
– Örülünk annak, hogy ebben a munkában úgy tudunk részt venni, hogy egyszerre azokat az okokat is meg tudjuk szüntetni, amelyek a mindennapokban, elsősorban a takarítási feladatainkban jelentkeznek. Ha több ezer madárral csökkenteni tudjuk ezt a populációt, máris kevesebb szennyező forrás lesz a belvárosban, illetve azokban az épületekben, tetőterekben, erkélyeken és ablakokban, ahol a fészkelési helyeik vannak – tájékoztatott.
A befogott galambok sorsáról is beszélt, elmondta, a csapdákat naponta legalább kétszer ellenőrzik, és a már befogott állatokat kiemelik belőlük. Az élő példányokat elszállítják a városból, így biztosított, hogy a későbbiekben nem kerülnek vissza ugyanazokra a fészkelési helyekre, ahonnan befogták őket.
Ezt a visszatérést valószínűtlenné teszi az is, hogy a befogott állatok ragadozó madarakat tartókhoz kerülnek, ahol egy bizonyos karanténidőszak eltelte után takarmányállatként – leginkább vadászzsákmányként – használják fel őket. A ragadozó madarak ellátása ilyen módon egy bevett és legális tevékenység, sok országban használnak ragadozómadarakat a városi galambállomány gyérítésére.
