Ugrás a tartalomra

A miskolci táncházmozgalom fél évszázadát ünnepelték

Létrehozva
A hetvenes években kibontakozó magyar táncházmozgalom a mai identitásunknak, kultúránknak is az alapja. Miskolc az elsők között kapcsolódott be.
Preview Image
Osztie Tibor képgalériája

A miskolci táncházak ötven évét ünnepelték június 14-én, szombat este a Gárdonyi Géza Művelődési Házban, jubileumi fotókiállítással, népzenei koncertekkel és stílszerűen táncházzal egybekötve. Az ingyenes esemény fővédnökei Novák Irén a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára és Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere voltak. 

„Az itt látható képek a tíz évvel ezelőtti, 40 éves jubileumra készültek a miskolci táncházak elmúlt éveiből. Viszont erről Kovács Petra Klára többet fog beszélni. Ő volt az a hölgy, aki tíz évvel ezelőtt megkeresett bennünket Vavrinecz András népzenésszel és elmondta, hogy a Debreceni Egyetemen a diplomamunkáját a miskolci táncházak elmúlt negyven évéből írja” – ismertette a kiállításmegnyitón Kiss Ákosné Gonda Erika szervező, a Bárczay Alapítvány elnöke, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház volt intézményvezetője, aki Barsi Csaba néptáncossal és Dozsnyák Péter népzenésszel közösen valósította meg a rendezvényt. 

Kép
Miskolci Táncházak 50 éve

„Megkeresett mindenkit, aki a témában elérhető volt és Barsi Csaba segítségével összegyűjtött minden ehhez kapcsolódó anyagot. Rengeteget dolgozott nemcsak akkor, hanem idén az ötven éves évfordulóra is. Nagy köszönettel tartozunk neki és segítőinek” – hangsúlyozta. 

Kutatómunkát végzett

„Amikor elhatároztam tíz évvel ezelőtt, hogy ezzel a témával szeretnék foglalkozni, az egyik adatközlőm úgy fogalmazott, hogy lehetetlen küldetés feltérképezni a miskolci táncházak elmúlt évtizedeit. Ugyanis senki nem kutatta korábban és csak az első öt évről voltak információk. Szerettem volna nemcsak egy történelmi áttekintést adni, hanem megkérdeztem a táncházak aktív résztvevőit, szervezőit, muzsikusait, néptáncosait” – részletezte Kovács Petra Klára kulturális szakember. 

Kép
Miskolci Táncházak 50 éve

Elmondta, hogy azt is megvizsgálta, hogy a táncegyüttesek viszonya, hogyan alakult a táncházhoz. Például a nyolcvanas, kilencvenes évek táncházaiban ismerkedett meg a népzenével a városszerte ismert Barsi Csaba néptáncos és Boncsér Gábor népzenész is. 

Gazdagította kultúránkat

„A táncházmozgalom több mint fél évszázada alatt gazdagította egyetemes kultúrtörténetünket és közben megírta a saját regényét is” - fogalmazott a rendezvény megnyitóján Novák Irén, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára, a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. volt ügyvezetője. 

Kép
Miskolci Táncházak 50 éve

„Az első fővárosi táncházas bázisok után, a vidék is sorozatosan bekapcsolódott, majd még túllépte az országhatárokat is. A rendszerváltozás után szakmai szervezetek jöttek létre, 2011-ben pedig az UNESCO a legjobb megőrzési gyakorlattá nyilvánította a táncházmozgalmat, ami 2013-ban hungarikummá is vált. Miskolc az elsők között kapcsolódott be, 1975-ben a Déli Hírlap már azt hirdette, hogy táncház lesz a Rónaiban” – idézte fel. 

Miskolc történelmének része

„Ötvenöt éves vagyok és a hetvenes évek elején gyerek voltam. Akkor még fekete-fehér televízió készülékek voltak. Öt-hat éves lehettem, amikor azt láttam, hogy egy hosszú, fekete hajú fiatalember, vastag keretes szemüvegben valamit tart az ölében - egy tekerőlantot - és ütemesen tekeri. Erre pedig sokan énekelnek és táncolnak. Valamiért én a képernyő előtt ragadtam” – emlékezett vissza Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere, majd köszönetet mondott a táncházmozgalom alapítóinak.

Kép
Miskolci Táncházak 50 éve

„Azt nem tudom, hogy ebből hogy nőhetett ki az a táncházmozgalom. Viszont azt tudom, hogy aminek erős a gyökere, az mindig kinő és hatalmas fa lett belőle. Az, amit Sebő Ferenc és barátai tettek a magyar népzenéért és kultúráért, felejthetetlen. A gyönyörű dalaikat sokan még a Kaláka Folkfesztiválon hallgathattuk a Diósgyőri várban. A 25. Színházból és az Irodalmi Színpadból, amelynek Latinovits Zoltán Jászai Mari-díjas színész is a tagja volt, kialakult ez a hihetetlen dolog, ami mai identitásunknak, nyelvünknek, kultúránknak és népzenénknek az alapja. Ennek a fának lett egy erős ága itt Miskolcon, amikor helyben is megalakult a táncházmozgalom” – foglalta össze és azt is elárulta, hogy mindkét gyermeke népi táncol.

Az európai kultúra vívmánya

- A táncház egy ősrégi fogalom. Amikor még a társadalom nem esett ennyire szét, mint most, hanem jól szervezett kis egységekből állt, akkor a kisközösségek mindig megszervezték, hogy az eladó sorban lévő lányokat el tudják vinni fiúkkal találkozni. Tulajdonképpen ez volt a táncház – nyilatkozta stábunknak Sebő Ferenc, Kossuth-díjas népzenész, a táncházmozgalom alapítója. 

Kép
Miskolci Táncházak 50 éve
Sebő Ferenc (balra) és Dozsnyák Péter (jobbra) a kiállításmegnyitón.

- A páros tánc az európai kultúra nagy vívmánya, mert nemcsak szórakozni lehet vele, hanem közben nagyon jól meg lehet ismerni a másik embert. Ezeknek a fiataloknak az életében fontos dolog volt, hogy olyan partnerrel akadjanak össze, akit hamar kiismernek és rájönnek, hogy lehet-e vele élni, vagy sem. Ez egyébként nemcsak faluhelyen, hanem városon is szokás volt. Az én gyermekkoromban még minden mulatóhelyen volt egy táncparkett. Szerintem ezt hiba volt elhagyni és most a falusiaktól kell visszatanulnunk. Viszont ezt nem nevezném hagyományőrzésnek, hanem inkább folytatásnak – ismertette. 

Fontos lenne visszahozni

Kiemelte, hogy a mai online világban nagyon hasznos, hogy még napjainkban is vannak például Miskolcon olyan helyek és közösségek, ahol elterjesztik a táncházak és a tánc kultúráját. Fontos, hogy a fiatalok már gyermekkoruktól elsajátítsák a magyar kultúrának azt a részét, amivel kommunikálni lehet, és évezredeken keresztül idetartoznak a táncok, énekek, versek is. Ezek a mai napig nem avultak el. 

Kép
Miskolci Táncházak 50 éve

Sebő Ferenc köszöntőjében megosztotta, hogy pár éve Szlovákiában forgattak filmet az ottani táncházaktól: Pozsonyban, Besztercebányán és Kassán. A szlovákoknak megtetszett a magyarok táncházmozgalma és úgy gondolták, hogy ezt követni kell. Tehát ez képes még nemzeteket is összehozni. 

Muzsikált: Borókás zenekar, Esztenás együttes, Komisz zenekar, Számadó zenekar, Tényleg zenekar és a Tánczenei átörökítés Miskolcon projekt növendékei

Jelen volt még: Ágfalvi György, a Magyar Állami Népi Együttes tánckarvezetője és Berán István a Táncház Egyesület ügyvezetőségi képviselője is. A rendezvényt a Bárczay Alapítvány Miskolc és Környéke Fejlesztéséért és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta.

Címkék

Ez is érdekelhet

Képgaléria
Holokauszt megemlékezés az avasi izraelita temetőben
Mártírjaira emlékezett a miskolci zsidó közösség
MiskolcKultúraEgyház
A Holokauszt alkalmával elhunyt áldozatokra emlékezett a Miskolci Zsidó Hitközség és meghívott vendégeik vasárnap az avasi izraelita sírkertben.
Képgaléria
Termelői nap
Háztáji finomságokban ma sem volt hiány a Miskolci Termelői Napon
MiskolcGazdaság
A jó idő kedvezett vármegyénk őstermelőinek és házi manufaktúráinak, amelyek ez úttal is az Erzsébet téren mutatták be minőségi termékeiket.
Képgaléria
Fröccsfeszt
Szombaton igazán felpezsgett a Miskolci Fröccsfesztivál
MiskolcSzabadidő
A fröccsfesztivál második napján még többen merültek el az avasi pincesor buborékos boros világában.
A véradók világnapján is felhívták a figyelmet a véradás fontosságára
MiskolcEgészség
Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) a június 14-ei világnapon mondott köszönetet állandó véradóinak és kollégáinak.