Az itthon is rendkívül népszerű filmeket készítő, francia Cédric Klapisch új alkotása nyitja a 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált – tájékoztatták lapunkat a szervezők szerdán.
Az itthon is nagy sikert aratott Lakótársat keresünk-trilógia alkotója ezúttal egy több idősíkon játszódó vígjátékkal jelentkezett. A Rokonidők főszereplője négy unokatestvér, akik egymástól nagyon különböző életet élnek, ám egy közös családi titkon osztoznak. 1895-ben egyik felmenőjük, az akkor 21 éves Adèle elhagyja szülővárosát, hogy megkeresse édesanyját Párizsban. A modern világ küszöbén álló város tele van avantgárd művészettel, utat tör a fotográfia, és megjelennek az impresszionista festők. Miközben a négy ifjú Adèle nyomdokaiban jár, feltárul előttük a fiatal nő meghökkentő története.
– A Rokonidők könnyed hangvételével tökéletes nyitófilm, időkön és generációkon átívelő történetével éppúgy a kultúra sokszínűségére hívja fel a figyelmet, mint a fesztivál egésze – fogalmaztak a szervezők, akiktől azt is megtudtuk, hogy a megnyitó ünnepség és film vetítése szeptember 5-én, 17 órakor kezdődik a Pressburger teremben.
A 15 éves CineClassics program Magyarország legrégebbi folyamatos filmtörténeti programsorozata, de 2010-ig visszanyúló múltja világviszonylatban is jelentős: a Cannes Classics például nem sokkal előtte, 2004-ben indult, míg a Berlinale Classics csak 2014-ben.
– időben ismertük fel, hogy egyre nagyobb az igény a filmklasszikusok egyedi, különleges bemutatására – fogalmazott a program kurátora, Muszatics Péter. – Az évek során sok világsztár jött el a CineClassics-hoz kapcsolódva, például Claudia Cardinale a Volt egyszer egy Vadnyugat vetítésére, vagy Juliette Binoche egy Krzysztof Kieslowski-megemlékezésre. Ekkor a teljes Három szín-trilógiát vetítettük, és a színésznő a Három szín: Kék előtt mesélt a lengyel mesteréről. Jiří Menzel és Magda Vášáryová a Sörgyári capriccio előtt beszéltek és vettek át életmű-, illetve Európai Mozi Nagykövete-díjat. Mesterkurzussal és retrospektív vetítésekkel tisztelegtünk a lengyel filmművészet olyan nagyjai előtt, mint Daniel Olbrychski, Krzysztof Zanussi és Agnieszka Holland. Kiemelt fókuszt kaptak a magyar származású alkotók, így a miskolci születésű Emeric Pressburger, William Fox, Adolph Zukor, továbbá a Korda-testvérek és az Oscar-díjas Kertész Mihály. Az elmúlt 15 évben összesen mintegy hatvan program valósult meg a CineClassics keretében – összegzett a kurátor, kiemelve, hogy a magyar filmművészet olyan jelentős alkotói is személyesen részt vettek a CineClassics programban, mint Jancsó Miklós, Szabó István és Makk Károly.
Ehhez az illusztris sorhoz kapcsolódik a fesztivál idei két életműdíjasa, Tímár Péter és Koltai Róbert, az alkotók ráadásul kötődnek egymáshoz: az idén negyvenéves Egészséges erotika című kultfilm rendezője Tímár Péter, főszereplője pedig Koltai Róbert volt.
Az idén 75. életévét betöltő Tímár a játék, a trükkök, a finom asszociációk mestere. Az 1987-es Moziklipben például, ahol mintegy húsz dal hangzik el, a klipek részleteket tartalmaznak nemcsak korábbi filmjéből, az óriási sikert aratott Egészséges erotikából (1985), hanem kortársai, Bacsó Péter vagy Herskó János filmjeiből is. A hanyatló Kádár-korszak, a bomló diktatúra, ennek banalitása és sajátos humora jelenik meg a legtöbb filmjében, így az 1990-es évek egyik legnagyobb sikerében, a Csinibabában is (1996). Elrajzolt karakterek, ismert dallamok, karikírozott párbeszédek, felszabadító keserédes nosztalgia: a Zimmer Ferit (1998) és a 6:3, avagy játszd újra Tuttit (1999) éppúgy jellemzi ez, mint a Csapd le csacsi! (1990) sokat idézett poénjait. „Imádok élni” – éneklik a Csinibaba végén; Tímár néhány filmjében olyan tisztán jelenik meg a kor életérzése, a rendszerváltás, a bizonytalan jövő mezsgyéjén billegő ország közhangulata, mint kevés nagy alkotónál. Tímár sokoldalúságát jelzi, hogy a vígjátékok mellett bátran nyúlt tabutémához egy ledöbbentő erejű drámában (Mielőtt befejezi röptét a denevér – 1989), vágóként pedig olyan alkotók munkáját segítette, mint Garas Dezső (A legényanya – 1989) és Gothár Péter (Melodráma – 1991, A részleg – 1995). Tímár Péter tiszteletére 2025. szeptember 6-án, 17:00-kor a Béke teremben az Egészséges erotika restaurált változata látható.
Koltai Róbert humorát, gesztusait, néhány mondatát egy ország ismeri. Néha együtt nevetünk, néha együtt sírunk vele. Milliók azonosulnak vele évtizedek óta, mert kifejez valamit közös élményeinkből. A kenguru (1975) dörzsölt sofőrje, a Szépek és bolondok ellenőre (1976), Hecseki Boldizsár a Gyermekrablás a Palán utcában (1985), a Simabőrű hangja a Vukban (1981), a férj Tarr Béla Panelkapcsolatában (1982) és a Csók, Anyu!-ban (1986), Bozodi az Egészséges erotikában (1985) és sok más filmszerep mind-mind rólunk szól, mind-mind minket, magyarokat fejez ki. És amikor a közönséget ilyen jól ismerő színész az 1990-es évek elején, amikor a művészfilmek uralták a hazai mozikat, rendezni kezdett, erőfeszítéseit rögtön siker koronázta. Nem is akármilyen: a Sose halunk meg (1993) kultfilm lett, dalát, A nagy utazást pedig milliók dúdolták és dúdolják. Utána következett a Szamba (1995), A miniszter félrelép Kern Andrással (1997), az Ámbár tanár úr (1998) és a többiek. Visszahozta a nézőket a moziba: megnevettette, néha megríkatta, és ami a legfontosabb: megérintette őket. Mert Koltai Róbert pontosan tudja: a közönség sosem téved. Koltai tiszteletére két filmet is műsorra tűz idén a CineFest: 2025. szeptember 6-án, szombaton 17:30-kor az Uránia teremben látható a Sose halunk meg, szeptember 7-én, vasárnap 16.00-kor a Béke teremben pedig Surányi András alkotása, a Meghalni bárki tud kerül a közönség elé. Az életműdíjak átadására a fesztivál megnyitóünnepségén kerül sor.
A CineClassics programjában idén egy különleges portréfilm is helyet kapott. A magyar Walt Disney: Dargay Attila-portréfilm eddig soha nem látott felvételekkel, interjúkkal, filmrészletekkel, rajzokkal mutatja be Dargay Attila életét és munkásságát. A rendező karrierjének főbb állomásait bemutató alkotáson keresztül nemcsak egy életmű, hanem egy korszak is megelevenedik. A magyar animáció megkerülhetetlen alakja sok szállal kötődött Miskolchoz is. A dokumentumfilm bepillantást enged az alkotó szellemiségébe, de a film nemcsak a múltat idézi fel, hanem arra is keresi a választ: mitől váltak Dargay Attila filmjei generációkon átívelően annyira élővé? A szeptember 12-én, péntek, 19.00-kor a Béke teremben látható film premierje után Muszatics Péter beszélget a film alkotóival, Ballai András és Ducki Witek rendezőkkel, valamint Dargay Attila özvegyével és alkotótársával, Henrik Irénnel.
A játék olykor megajándékoz: Darvas Iván élete képekben címmel nyílik kiállítás szeptember 5-én, pénteken 15 órakor a Miskolci Galériában, és természetesen a fesztivál egésze alatt látogatható. Darvas Iván színész Bején, a mai Szlovákia területén született éppen száz évvel ezelőtt. Prágában nőtt fel, anyja orosz volt, apja magyar, a magyar mellett oroszul, németül, csehül is beszélt. Lehetett volna igazi világhírű színész, vagy legalábbis a német nyelvterület sztárja, de, ahogy kitűnő önéletrajzában, a Lábjegyzetekben fogalmaz, az „akolmeleg” Budapest és a magyar nyelv meghittsége mindig visszatartotta a távozástól. Így lett a XX. századi magyar színház- és filmművészeti egyik legjelentősebb alakja. A kiállításhoz kapcsolódóan szeptember 6-án, szombaton 19.30-kor a Művészek Háza Uránia termében látható lesz a Darvas Iván főszereplésével készült, restaurált Liliomfi (1954), az idén ugyancsak száz éve született Makk Károly rendezésében. A rendező 2016-ban vette át a CineFest életműdíját, mesterkurzust tartott és részt vett a restaurált Szerelem (1971) című filmje magyarországi kópiapremierjén. A Liliomfi vetítése előtt Muszatics Péter tart bevezetőt.
A CineFest Paradiso – Az örökzöld Morricone szeptember 11-ei koncert olyan gyorsan telt házas lett, hogy egy második előadást is meg kellett hirdetni szeptember 14-re (18.00, Művészetek Háza, Pressburger terem). A Volt egyszer egy Vadnyugat dallamai, A profi vérfagyasztó futamai, a Cinema Paradiso nosztalgikus, a Volt egyszer egy Amerika ironikus, A jó, a rossz és a csúf kegyetlen, az Őrült nők ketrece játékos zenéje egyaránt megidézésre kerül a Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertjén. Az ismert dallamok mellett különleges látványelemekre is készülhet majd a közönség. Az első előadás előtt Török Levente karmester, Muszatics Péter filmtörténész és Kolozsi László kritikus tart rövid bevezetőt. Az eseményhez a CineClassics keretében két kivételes film is kapcsolódik: Giuseppe Tornatore gyönyörű portréja, az idős mesterről közvetlenül a halála után készült Ennio (2021), valamint Tornatore 1989-es remeke, az Oscar-díjas Cinema Paradiso, amely főhajtás a mozi mágiája előtt. Az Ennio szeptember 9-én, kedden 21.00-kor látható az Uránia teremben, a Cinema Paradiso pedig szeptember 11-én, csütörtökön 20.30-kor a Béke teremben.
