Október 31-én lépett hatályba az a régóta várt kormányrendelet, amely lehetővé teszi a zártkerti ingatlanok egyszerűsített művelés alóli kivonását. Ez a lehetőség korábban 2017 végéig létezett, de aztán évekre megszűnt, ami sok tulajdonost hozott nehéz helyzetbe.
Az új szabályozás szerint a zártkerti ingatlanok tulajdonosai kérhetik, hogy a telküket „művelés alól kivett területként” jegyezzék be a földhivatalban.
A jó hír az, hogy ha a tulajdonos kivonja művelés alól a zártkertjét, megszűnnek a korlátozások, amelyek eddig sok gondot okoztak. Az átminősítés kérhető az egész telekre, de akár csak egy részére is – ebben az esetben viszont meg kell osztani az ingatlant, hogy külön helyrajzi számot kapjon a kivont rész.
Az önkormányzatok szerepe az eljárásban
A most hatályba lépett rendelet önmagában azonban nem elég a művelés alóli kivonás kezdeményezéséhez. A települési önkormányzatoknak külön rendeletet kell hozniuk arról, hogy a saját területükön engedélyezik-e ezt a lehetőséget. Ahol nincs ilyen helyi rendelet, ott sajnos nem működik az egyszerűsített eljárás sem.
Az ingatlan a kivonással nem válik belterületté, és nem kerül automatikusan beépíthető övezetbe. Ha valaki építkezni szeretne, ahhoz továbbra is szükséges a helyi építési szabályzat módosítása, ami külön törvényi feltételekhez kötött.
Gyakorlati tudnivalók a kérelmezéshez
Az új szabályozás célja elsősorban az, hogy megszüntesse azokat a forgalmi és használati korlátozásokat, amelyek miatt sok tulajdonos nem tudott mit kezdeni a zártkertjével.
A telket könnyebb lesz eladni, nem kell megművelni, és nem kell különleges eljárásokat lefolytatni minden apróságért. Ha valaki élni szeretne ezzel a lehetőséggel, először érdeklődjön a helyi önkormányzatnál, hogy megalkották-e már a szükséges rendeletet. Ha igen, akkor kérelmet kell benyújtani a földhivatalhoz az adatváltozás bejegyzésére. Ha a telken álló épületet még nem tüntették fel az ingatlan-nyilvántartásban, azt előbb pótolni kell.
dr. Strassburger Gyula ügyvéd
