Orosz Gábor hangsúlyozta, hogy így negyvennégy év szolgálat után tulajdonképpen egy legendát veszítenek el. Több mint négy évtizedet ledolgozni egy munkahelyen és munkakörben szinte hihetetlen, ennyi idő alatt annyi tapasztalat, annyi tudás gyűlik össze az emberben, ami alig pótolható. Theisz László mindent megtett, hogy ezt a felhalmozott tudást átadja a fiatalabb kollégáknak, és ezzel megkönnyítette az ő mindennapi munkájukat is.
- Ha egy váratlan bejelentés érkezett egy olyan hibáról, amivel ők még nem találkoztak, egészen biztos volt, hogy Theisz László már találkozott vele valamikor, valahol a hosszú pályafutása alatt. Az ő tudása nagy segítség volt a munkatársainak is. László munkaköre hivatalosan társasházkezelő, amit mi egyszerűbben műszakis kollégának hívunk. Az egész szervezetünk egy társasházkezelőség, amelyben vannak a műszakis kollégák, akik gyakorlatilag a közösképviselői feladatokat látják el a hozzájuk tartozó társasházakban. Ők azok, akik felelnek egy adott háznak a műszaki állapotáért, illetve azért, hogy a megfelelő karbantartások időben el legyenek végezve – magyarázta Orosz Gábor, aki hozzátette, László mindenki számára példaértékű munkát végzett, és biztos abban, hogy csak az tud megmaradni ennyi éven át ugyanabban a munkakörben, aki szereti és szenvedéllyel csinálja a feladatait.
- Amikor idejöttem tavaly áprilisban, akkor azt mondtad, hogy jó kondiban vagyok, bírom még a munkát. Aztán volt egy másik beszélgetésünk is később, amikor már arról beszéltél, hogy hát már nem tudod duplán venni a lépcsőket. Biztos vagyok abban, hogy tudnád még sokáig csinálni, de ahogy te is mondtad, hogy azt az örökséget, amit itt hagysz ránk, ezzel a negyvennégy évnyi munkával, úgy szeretnéd átadni, hogy még büszke tudj rá lenni. Szerintem minden okod meg is van erre a büszkeségre. Egy picit számolgattam, hogy ez a negyvennégy év – ami még gombócból is sok, ahogy közhelyesen mondani szokták -, ha csak 250 munkanappal számolunk egy évet, akkor az is 11 ezer munkanap, és ha csak nyolc órát dolgoztál naponta, akkor az meg 88 ezer óra. Elképzelni sem tudjuk, hogy ez alatt a hosszú idő alatt hány embernek tudtál segíteni, hány problémát tudtál megoldani, és hány család életét tetted zökkenőmentesebbé a gondoskodásoddal. Most megkezded a megérdemelt pihenésedet, de nagyon bízunk abban, hogy tartod az ígéreted, és gyakran látunk téged ezután is. Teljesen biztos vagyok abban, hogy negyvennégy évet nem lehet csak úgy egyik napról a másikra elvágni – mondta búcsúztató beszédében a Társasházkezelőség vezetője.
Soós Attila a Miskolc Holding Zrt. vezérigazgatója a szintén hosszú karriert befutott amerikai énekest Frank Sinatrát hozta fel példának, akinek a pályafutása utolsó két-három éve már nem a munkájáról ismert, hanem sokkal inkább a botrányairól, amelyekkel nagymértékben sikerült lerombolnia a róla addig felépített szeretett sztár imázst. Elfáradt művészileg és szellemileg is, és amikor elment, addigra már nem volt feltétlenül az a szeretett sztár, mint ami fénykorában volt. Amikor megszületett róla az első komolyabb, önéletrajzjellegű könyv, annak az volt a címe, hogy „Az ember, aki túlélte a legendát”.
- Én azt gondolom László, hogy a legjobb időpontban, tehát még a legenda szerepedben tudsz elmenni pihenni. Bizonyára nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy ez számodra egy keserédes dolog, jó is, meg nem is. Mindannyian biztosak vagyunk abban, hogy borzasztóan fog ez neked hiányozni még sokáig, szép és szívfájdító is lesz néha abba belegondolni, hogy miket hagysz itt, munkát, munkatársakat, barátokat. És azon túl, hogy a negyvennégy év alatt mennyi embernek segítettél, része voltál itt egy szűk csapatnak, egy közösségnek. Én valamiért azt gondolom, hogy talán itt kell keresni ezt a negyvennégy évet. A te életed így volt egyensúlyban. Nyilván az, hogy mi a folytatás, azt majd te döntöd el. Hallunk jó és rossz híreket is a nyugdíjba vonulókról, akik tele vannak sztorikkal és tapasztalásokkal, de újra meg kell találniuk az egyensúlyt az életükben. Biztos vagyok abban, hogy megtalálod majd ezt az új egyensúlyt. Ebben a kollégák is segíteni fognak, sokat fog csörögni a telefonod, mert az a sok tapasztalat, az a segítség amit te tudsz adni, az kelleni fog még a kollégáidnak – fogalmazott Soós Attila.
A meghatódott ünnepelt, Theisz László elmondta, ha nem lett volna ilyen háttér, mint amilyet kiépítettek a vállalatnál, akkor ő sem tudott volna annyi jó eredményt produkálni, mint amennyit így elért, elértek együtt.
- Nagyon köszönöm mindenkinek ezt a megemlékezést és a sok szeretetet és támogatást, amit kaptam az évek során. A negyvennégy év alatt voltak jó pillanatok, meg gyengébbek is, ha valakit közben megbántottam - mert előfordulhat ennyi idő alatt - attól elnézést kérek, szándékosság sosem volt benne. Köszönök én is mindent. Úgy gondolom, hogy sikerült egy jó társaságba bekerülni, amikor ide jöttem, amely a személycserékkel együtt is mindig egy jó közösség volt és maradt. Ha nem lett volna jó, nem itt lennék. Ebben biztos vagyok – osztotta meg a nyugállományba vonuló Theisz László.
