Ugrás a tartalomra

Nem birtokolhatjuk

Létrehozva
Megdöntötte az ismert mondatot: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” A Bükkről tartott előadást Bíró Tibor, a Bükki Nemzeti Park munkatársa a Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtárban szerdán.
Kép
otthonunk_a_bukk_20260304-ot_02.jpg
Fotók: Osztie Tibor

Amikor meghívták, hogy beszéljen Miskolcról és a Bükk lábánál élők felelősségéről, az első kérdése az volt, hogy vajon miskolciak lesznek-e a teremben.

– Mert nem mindegy, hogyan mesélek. Másképp beszélek annak, aki itt nőtt fel, és másképp annak, aki csak most tanulja a várost. Nekem Miskolc nem csupán egy pont a térképen. Nekem a hajnali pára Lillafüreden, a Bükk illata eső után, a turistautak ismerős kanyarulatai. Az az érzés, amikor egy túrán egyszer csak azt mondom: megérkeztem. Ma nem tudományos előadást hoztam. Nem lesznek köbméterek, milliméterek, statisztikák. Nem akarok kémiai folyamatokat magyarázni. Inkább arról szeretnék beszélni, mit jelent nekem a Bükk – emberi nyelven – mondta Bíró Tibor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztály osztályvezetője.

Kép
Otthonunk a Bükk előadás. Fotó: Osztie Tibor

– Sokan idézik David Brower mondatát, hogy a Föld a miénk. Én ezzel vitatkozom. A Föld lehetőséget biztosít nekünk arra, hogy itt éljünk, az otthonunk – de ez nem fejezhet ki tulajdonviszonyt. Tisztelnünk kell a Földet, és itt, a Bükkben ez különösen igaz – jelentette ki határozottan, amivel a közönség egyet is értett. – Ha körbenézek, nemcsak fákat és hegyeket látok, hanem egy geológiai történetet. A Bükk nagy része mészkőből épül fel, egy ősi óceán üledékéből. Amikor megfogok egy követ, valójában több millió éves élőlények maradványait érintem. A talpunk alatt történelem van. És amikor iszom egy pohár vizet, ami a bükki karsztból érkezik, tulajdonképpen időutazom. Ez a víz hosszú évtizedek, akár évszázadok alatt szűrődött át a kőzeten – fedte fel a természet titkát az előadó. 

Figyelnek az állatok

Bíró Tibor szerint a mészkő különleges világot hozott létre: barlangokat, üregeket, menedéket az ősembernek és ma is számos élőlénynek.

– Az ember beavatkozásai, például a bányászat, felgyorsították a víz mozgását, megváltoztatták a természet ritmusát. Van, aminek lett pozitív hozadéka, például vízellátás, de az egyensúly törékeny – figyelmeztetett, mint ahogyan arra is, hogy a Bükknek nemcsak karszt, hanem vulkáni múltja is van. – A keményebb vulkáni kőzetek formálják a tájat, meghatározzák, hol fakad forrás, hol marad meg a víz, hol telepedik meg az erdő. A Szinva-forrás és a környéke is ilyen különleges találkozás eredménye – sorolta.

Kép
Otthonunk a Bükk előadás. Fotó: Osztie Tibor

– Számomra a Bükk azt jelenti, hogy felelősségem van. Amikor túrázom, tudom, hogy nem vagyok egyedül. Figyelnek az állatok, a növények, maga az ökoszisztéma. Nem hódítani jövök, hanem vendégként érkezem. És ha otthonként tekintek erre a tájra, akkor úgy is kell viselkednem: óvni, tisztelni, továbbadni. Miskolcinak lenni nekem ezt jelenti. Nemcsak büszkeséget, hanem kötelességet is, hogy értsem, hogyan alakult ki ez a táj, és hogyan vigyázzak rá, hogy még sok generáció érezhesse azt a hajnali párát a Bükk lábánál, amit én annyira szeretek – mondta Bíró Tibor.

Kép
Otthonunk a Bükk előadás. Fotó: Osztie Tibor

Ez is érdekelhet

Új mérnökök vették át diplomáikat a Miskolci Egyetemen
MiskolcOktatás
A Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Karának, valamint Anyag- és Vegyészmérnöki Karának végzősei vették át okleveleiket az egyetem diplomaosztó ünnepségén.
„Az egészség a legnagyobb boldogság” – a 90 éves Magdi nénit köszöntötték
Miskolc
Nálam az a természetes, hogy vidám vagyok. Én így érzem jól magam – mondta a 90. születésnapja alkalmából felköszöntött Baricska Lászlóné, Magdi néni.
Miskolc már egyszer nemet mondott a cementgyárra
MiskolcGazdaságÉletmódEgészségKörnyezet
A miskolci cementgyár újraindításának kérdése ismét napirendre került, miután a HCM 1890 Hejőcsabai Cement- és Mészipari Zrt. a gyár működéséhez szükséges nyersanyag-kitermelés előkészítéseként környezeti hatásvizsgálati eljárásokat kezdeményezett a mészkő- és agyagbányák újranyitására.
Cuki kis labradoroknak keresnek kölyöknevelőket a Baráthegyiek
MiskolcSzabadidő
A Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány önkéntes kölyöknevelőket keres, akik augusztusban vihetik haza az akkor kilenchetes labradorokat. Egy másik anyakutyánk kölykeinek is önkéntes nevelőket keresünk szeptemberi kezdéssel. Az érdeklődők jelentkezését az egész országból várjuk július 10-éig.