Ugrás a tartalomra

Újabb történelmi érdekességek Miskolcról

Létrehozva
Folytatódik sorozatunk: Reiman Zoltánnak, a Szemelvények Miskolc város történetéből blog szerkesztőjének az írását közöljük, helytörténeti érdekességekkel.
Kép
A Zsófia-kilátó ma. Fotó: Mocsári László

Magyarország első iparmágnása

Fazola Henrik (Fassola, Fassole, 1730 körül-1779), Ómassa alapítója és a bükki vasgyártás megteremtője, az ipari tőke első képviselője hazánkban. Lakatosmester volt, aki Würzburgban tanulta ki a szakmát. Magyarországon a Mátra és a Bükk bányakutatásába fogott bele, eközben döntött úgy, hogy létrehozza vasolvasztóját, itt, Ómassán. 1770-ben írta alá a kohó alapításáról szóló dokumentumát Mária Terézia. Érdekesség, hogy diósgyőri vasgyárnak nevezték a telepet, pedig tudjuk, hogy nem ugyanott volt, mint a későbbi Diósgyőri Vasgyár. Ez azért lehetséges, mert a terület, ahol Ómassa település létrejött, a diósgyőri koronauradalomhoz tartozott, a nevét ezért innen kapta.

A Hámori-tó születése

Szerencsések vagyunk mi, magyarok, mert ha igazán szépet akarunk látni, nem kell az országhatáron túlra utaznunk. A határainkon belül maradt a csodás Bükk is, és ebben a hegységben van egy mesterségesen felduzzasztott, meseszép tó, amelyet a XIV. század elejétől ismernek a helyiek, és amely a mai formáját a vaskohászatnak köszönheti.
Ennek a tónak először nem is volt neve, – a „régiek” Fel-tónak hívták, mert a falu felett volt található –, ezért egyszerűen Taj névvel illették, a német Teich – tó jelentésű – szó után. Az egyik régi újságban pedig Diósgyőri-tóként említették. A Hámori-tó elnevezést az első világháborút követően kezdték el használni.
Elődje a Szinva édesvízi lerakódása által visszaduzzasztott Fel-tó volt, amelyet először 1319-ben említett egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevél.

Történt aztán, hogy az ómassai kohónál „helyigény” lépett fel, amit a község már nem tudott biztosítani. Ekkor az új kohó helyét Újmassán jelölték ki, mert a kicsiny Fel-tó vize kevés lett volna. A vashámorokat mozgató erő folyamatos biztosítása miatt szükség volt egy víztározóra. A Szinva és a Garadna patakok találkozásánál lévő kis tavacska egy csapásra az ipari élet fontos „kellékévé” vált. Fazola Frigyes, Henrik fi a építtette a gátat, amely a vizet duzzasztotta. A terveket Anton Seidl, kamarai mérnök készítette. 1813-ra datálják a víztározó elkészültét, de az utolsó simításokat 1815-ben végezték. A Hámori-tavat Magyarország legrégibb víztározójaként ismerjük.
Érdekesség, hogy a tó kapacitását „vederben” adták meg, ami 18 és negyedmillió volt.

A magas rangú orosz fogoly Hámorban

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc végén egy magas rangú orosz tiszt „akadt horogra”. Ő az orosz vezénylő tábornok - a nevét nem említik a források – testvére volt. Ruttkay Imre hadnagy vezetésével a Hámorban táborozó honvédek Görömböly-tapolca környékén fogták el őt és a társait. A tábornok dühös lett, azonnali bombázással fenyegette városunkat, ha nem adják ki neki a testvérét. Az átadás végül megtörtént, és közben az orosz és a magyar tisztek nagyon összebarátkoztak.
Az oroszok egyébként kedvelték Miskolcot, és nem is egy katona a csapatát hátrahagyva a vármegyénkben lévő tót ajkú települések valamelyikén telepedett le.

Nézzük, milyen véleménye volt Fatyiev kozák kapitánynak városunkról: „Utunkban Kassáról kezdve, már szőlőt is láttunk, csak aztán érkeztünk meg Miskolczra. No itt aztán már tiszta magyarok laknak. Ez a nép egészen más fajta, más jellem. E nép előkelő, derék, talán nem is vétkezem, ha kimondom, hogy nemes, jószívű, habár lázadó is volt.”

A Zsófia-kilátó

A Dolka-hegyen volt egy kilátó, ahonnan meseszép panoráma tárult a túrázók elé. A Szent István-hegyre, a Kerekhegyre, Fehérkőlápára, sőt, az egész Garadna-völgyre is kivételes kilátás nyílott.
A kilátó 1900-ban épült, és az ötlete a Borsodi Bükk Egylettől származott. A tervezője Szűcs Sándor volt. A névadó Vay Erzsébet anyja, Teleki Zsófia volt. Ez lett a Bükk első turistakilátója, 441 méter magasból lehetett róla a környéket kémlelni.
A lebontására a második világháború után került sor, egyrészt azért, mert az állapota leromlott, másrészt pedig azért, mert a közelben Szikla néven egy hadászati központ létesült, ezért nem lehetett tovább a környék szépségében gyönyörködni.
2022-ben a kilátót a régi tervek alapján építették újjá, így ismét gyönyörködhetünk a tájban a Dolka tetejéről.

Reiman Zoltán

Címkék

Ez is érdekelhet

Képgaléria
Autós fesztivál
Oldtimer autók lepték el az Átrium Parkot
MiskolcSzabadidő
Klasszikus járművek és tavaszi programok várták az érdeklődőket szombaton az Átrium Park területén, ahol ismét megrendezték az Oldtimer Autós Fesztivált.
Megemlékezést tartottak a Hősök temetőjében
Miskolc
Magyarország felszabadulásának 81. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést a Munkáspárt Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szervezete szombaton a Hősök temetőjében található szovjet emlékműnél.
Kedvező kilátásokról számolt be a DAM területén működő cég
MiskolcGazdaság
A döntően külföldi cégeknek dolgozó Dinas Kft.-nél vallják: csak a stabil nemzetközi gazdasági környezet kedvez a piacoknak.